Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. december 7 (58. szám) - A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - LENDVAI ILDIKÓ (MSZP): - ELNÖK (Balczó Zoltán): - NOVÁK ELŐD (Jobbik):
4265 szeretnénk egy törvényi garanciát kapni erre, hogy nem ez történik meg. Örülnénk, ha akár az előterjesztő itt helyben nyilatkozna is erről. Beszélni kell arról is, hogy gyakorlatilag méltánytalan és megalázó is, hogy a közszolgálati médiaszolgáltatók finanszírozásáért felelős Közszolgálati Költségvetési Tanácsból, amit most fölállítanak, hogy kiszorítsák még j obban az egyedüli ellenzéki részvétellel bíró kuratóriumot, hogy innen is kiszorítják gyakorlatilag a Közszolgálati Közalapítványt. Erre vonatkozik, hogy két taggal megnövelnék kilenctagúra ezt a tanácsot, hogy itt helyet kapjon a Közszolgálati Közalapítvá ny is, amely ráadásul jóval naprakészebb és szélesebb körű információkkal rendelkezik a gazdasági helyzetével kapcsolatban, hiszen ő felel ezekért. A 165. ajánlási pontról is hadd ejtsek néhány szót. Ugyan elmondtuk már a korábbi javaslatokban, de hát megi nt csak kardinális kérdés, hogy a Nemzeti és Hírközlési Hatóság elnökét a miniszterelnök nevezi ki 9 évre. (23.20) Igen, ezt el fogjuk mondani minden alkalommal: elképesztő túlhatalmat biztosít. Ugyan itt már az új alkotmány kapcsán, amit soha nem lehet ma jd módosítani, látjuk, hogy ennél örökérvényűbb dolgokat is előírnak; ennyi erővel tényleg előírhatnák azt is, hogy 90 évre nevezi ki a miniszterelnök. Mi ezzel szemben azt gondoljuk, hogy 5 év bőven elegendő lenne, és a köztársasági elnök és a miniszterel nök egyetértése esetén, a közös javaslatukra választhatnánk meg. Ez lenne igazán a politikai pártok felett álló jelölési és választási gyakorlat. Eleve mi az Országgyűlés általi választhatóságot tartjuk fontosnak. Beszéljünk még a 175. ajánlási pontról is. Hadd mondjam el, hogy mi hogyan képzeljük el a Médiatanács működését. Azt gondoljuk, hogy a tagjait gyakorlatilag az országgyűlési pártok frakciói delegálnák. Azt folytatnánk, ami korábban az ORTTben, a jogelődjében is megvolt, hiszen a média felügyeleté ben minden parlamenti frakció képviselettel rendelkezett. Ez olyan alapelv volt, mint mondjuk, a választások tisztaságának a felügyelete, ott sem feltételezhettük eddig - bár ki tudja, ezek után lehet, hogy onnan kizárnak minket , hogy minden szavazókörbe n, minden választási bizottságban minden pártnak van képviselete. Most a médiánál már megcsinálták ezt, hogy ott nem. Ez elfogadhatatlan. Mi azt mondjuk, hogy a Médiatanácsnak úgy kellene működnie - tehát a médiapolitikai kabinetünk szakmai javaslata az , hogy minden frakció egy fővel képviselje magát, olyan arányban, ahogy itt a parlamentben is képviseli magát. Tehát nem panaszkodhatnak, hiszen 53 százalékos választási eredményükkel, a torz választási rendszernek köszönhetően önök 69 százalékos parlamenti jelenléttel vannak itt. Ezt megadnánk, akár még ezt a torzított többséget is önöknek, de hosszú távon - gondoljanak a hosszú távú működésre, ne csak arra, hogy most a saját embereikkel töltötték föl - mi lesz később, hogyan lesz működőképes, elvileg erről beszélünk. A mi rendszerünk szerint mindenki ott olyan arányban rendelkezne a szavazati jogával, itt is ugye, például a Médiatanácsot jelölő parlamenti jelölőbizottságban is ez van, hogy a parlamenti frakciókban képviselt erő arányában, olyan szavazati ar ánnyal rendelkezünk. Tehát most már nemcsak kézfelemeléssel, hát lehet összesíteni azt a szavazati arányt annak függvényében, és ez az igazságos, hogy milyen képviselettel rendelkezik valaki. Ez a konkrét javaslatunk, és ez lenne megítélésünk szerint hossz ú távon is működtethető. Számos koherenciateremtő javaslattal, módosító javaslattal megteremtettük ennek az alapját, hogy akár már önök is letérhessenek erről a diktatórikus, rákosista útról. A 197. javaslatban is egy módosítást javasolunk. Mi azt mondjuk, hogy a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap rendelkezik a közszolgálati médiaszolgáltatók egykori vagyonának jelentős része felett - most, így az átcsoportosításnak köszönhetően , és az alap vezérigazgatója az elnöke a Közszolgálati Költségvet ési Tanácsnak, amely azok támogatásáról dönt. Így ezért indokoltnak látjuk, hogy a közalapítványnak egyetértési joga legyen az alap vezérigazgatójának kinevezése kapcsán. Tehát a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumának jogkörét, ahol ellenzéki jelenlét legalábbis van a jelenlegi állás szerint, bár arra is van módosító javaslatunk, hogy hogyan
