Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. december 7 (58. szám) - Egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási, fogyatékosságügyi és foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - SOLTÉSZ MIKLÓS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (Balczó Zoltán): - GÚR NÁNDOR (MSZP):
4219 SOLTÉSZ MIKLÓS nemzeti erőforrás minisztér iumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Csak nagyon röviden szeretnék képviselő úr gondolatmenetére reagálni, és csak azért, hogy a közeli történeti távlatokat tisztábban lássa mindenki. Önök voltak azok 2002t követően, akik sz étverték azt a jól elkülöníthető támogatási rendszert, amelynek az volt a lényege, hogy mindaz, aki munkából él, munkalehetőséghez jutott, még ha csak nagyon minimálishoz és minimálbéren is, akkor is az mindig is jól elválasztható volt attól a szociális se gélyezési rendszertől, amely valóban sokaknak a rászorultság miatt adódott, de sokan erre rendezkedtek be. Tisztelt Képviselőtársam! Önök 2002től egészen 2008ig - ha jól emlékszem - ezt a gyakorlatot követték, miszerint ezt a minimálbéres jövedelmet azok nál, akik ennyiből voltak kénytelenek megélni, egy szintre hozták a szociális segélyből élők és - hozzáteszem - a szociális segélyre berendezkedettek jövedelmével. Ennek az lett a következménye, hogy oly mértékű feszültség alakult ki például az ön választó körzetében is - így nagyon jól tudja, hogy miről beszélek , amit nagyon nehéz volt kezelni. Akkor jöttek elő az “Út a munkához” programmal, amit én - ha megnézi a régi nyilatkozataimat, láthatja - volt, amikor bíráltam, és volt, amikor azt mondtam, hogy n agyon sok helyen ez inkább hasznos volt, mert valamit számított. De azt azért szeretném kérni öntől, tisztelt képviselő úr, hogy a számokat pontosan idézze, miszerint az idei 45 milliárddal szemben 55 milliárd forint lesz a nemzeti közfoglalkoztatási progr amban, és szeretném jelezni, hogy a bérpótló juttatás és a rát, a rendelkezésre állási támogatás összege ugyanúgy meglesz. Azt, hogy ezeket feltételhez kötjük, azt, hogy ezeket adott esetben kisvállalkozások is megkaphatják, pontosan azért, hogy hasznos fo glalkoztatás legyen, önök is bevezethették volna, csak nem tették meg. Kérem tehát, hogy legalább a történelmi távlatokra emlékezzen vissza, és ismerje el, hogy mekkora rombolás történt itt az elmúlt nyolc évben ezen a területen is, amit önök végeztek. Kös zönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Kétperces felszólalásra megadom a szót Gúr Nándornak, az MSZP képviselőjének. GÚR NÁNDOR (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Államtitkár úr, nagy bajban van, ha már ott tartunk, h ogy a tervszámokban szereplő 86, a költségvetésben beterjesztett 64 milliárddal szemben 55 milliárdról beszél. Hova fogunk még araszolni? 30ig megyünk? Vagy meddig? Egyébként, ha a számokról esik szó, akkor szeretném mondani önnek, hogy 1998 és 2002 közöt t, mint ön is tudja, önök kormányoztak. Egyetlenegy olyan esztendeje nem volt annak a négy évnek, amikor a foglalkoztatottak száma több lett volna, mint a 2002es kormányváltás után a gazdasági válság bekövetkeztéig. Ennyit a számokról. A történet másik ré sze: én azt próbálom erősíteni, hogy ne szétválasszuk a történetet egymástól, hanem mindenkinek, akinek lehet, valamilyen szinten munkalehetőséget próbáljunk biztosítani. Erre volt jó az “Út a munkába” program, s nyilván erre lehet jó másfajta program is. Azon programok keretei között, ami a közfoglalkoztatás, az “Út a munkába” program keretében jelent meg, rengeteg értékteremtés volt. Direkt összeszedtem az elmúlt időszakban csak BorsodAbaújZemplén megye viszonylatában ezt a történetet. Nem 12 százalék, hanem nagyon sok, kétjegyű százalék az, amely értékteremtéssel párosult, és úgy, hogy néhány szakember mellett a szakmai végzettségek nélküli emberek kvázi “szakmát” tanultak az alatt a fél, háromnegyed, egy esztendő alatt, amíg ezen programok keretei köz ött vettek részt. (20.00) De igen, ezeknek az embereknek életet, leheletet adott a folytatáshoz az, amiről beszélünk.