Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 5 (32. szám) - Az MTA munkájáról és a magyar tudomány általános helyzetéről 2007-2008. szóló beszámoló, valamint a Magyar Tudományos Akadémia munkájáról és a magyar tudomány általános helyzetéről 2007-2008 szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati... - ELNÖK (Jakab István): - DR. PÁLINKÁS JÓZSEF, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, a napirendi pont előadója:
422 Mi az, amiről az eredmények tekintetében beszámolhatok? Milyen eredményekről számolhatok be? Itt válasszuk ké t részre! Az egyiket nevezzük felfedező kutatásoknak; szeretném ezt a szóhasználatot átvenni. A felfedező kutatásokat mindig is azon mértük, hogy mit ad hozzá az emberiség tudásához, mit ad hozzá egy ország tudásához. Ebben, azt gondolom, elfogadhatóan, ső t, ha megengedik - és vádoljanak elfogultsággal , azt hiszem, hogy jól teljesítünk. A World Economic Forumnak a 2008as listája szerint egy 134es mezőnyben a 24. helyen vagyunk, és 2008ban volt olyan magyar tudományos eredmény, amelyet - kérem, figyelje nek - a világ tíz legjelentősebb, tíz legjelentősebb tudományos eredménye között tartottak számon. Azt gondolom, hogy ez egy jelentős eredmény, és ehhez a jelentős eredményhez hozzátartozik az az odaadó munka, amelyet kutatóink, oktatóink végeznek. Termész etesen föl kell tennünk azt a kérdést is, hogy a célzott kutatásokban mit adunk a gazdaságnak, mit adunk a döntéshozóknak, mit adunk a társadalomnak. A Magyar Tudományos Akadémia számos intézetében fejlesztettek ki olyan eljárásokat logisztikai rendszertől kezdve gyógyszerkutatásokig, amelyek mérhetően jelentős összeggel hozzájárulnak a magyar GDPhez. A döntéshozók számára elindítottuk a köztestületi stratégiai programokat, aminek az első kötete el is készült, ez a “Környezeti jövőkép - Környezet- és klíma biztonság”. Gondolom, kevés téma van, amely ennél aktuálisabb. Ezen köztestületi programok között van egyébként Magyarország hosszú távú energiastratégiája, a vízgazdálkodás, az élelmiszerbiztonság, a nyugdíjfinanszírozás, a demográfiai folyamatok - errő l bizonyára értesültek a tisztelt képviselő hölgyek és urak, hogy ebben a kérdésben jelentős munka folyik , és ehhez tartozik az oktatásügy vagy éppen egy informatikai stratégia. Azt gondolom, itt aktív párbeszédre van szükség. Erre az aktív párbeszédre m i természetesen hajlandók vagyunk, hiszen ezért van a Magyar Tudományos Akadémia, ezt szabja feladatunkul a törvény. Ma, mielőtt a Parlamentbe jöttem, indult el az a körülbelül tíz kutató, akik segítenek a katasztrófavédelemnek abban, hogy föl tudják mérni a szörnyű tragédiának a következményeit, és elképzeléseket dolgozzanak ki arra, hogy hogyan tudjuk a jövőben hatékonyabban monitorozni, és ha lehet, akkor megelőzni az ahhoz a tragédiához hasonlót, ami Devecser környékén történt. A célzott kutatásokról an nyit mindenképpen el kell még mondanom, hogy a célzott kutatásoknál - amelyeket gyakran összekapcsolnak az innovációval - is mérnünk kell valahogy a hatékonyságot. A felfedező kutatásokban a hatékonyság mérésére bonyolult módszereket találnak ki, erről sok szor hallanak, a cikkek számával, az idézetek számával és különböző indexekkel mérik a hatékonyságot. A felfedező kutatásokban - mint mondtam - a hatékonyság tekintetében nyugodtan állíthatom a magyar parlamentben, hogy a hatékonyság jó. A fejlesztés és in nováció tekintetében azonban el kell ismernem, hogy a hatékonyság közepes vagy inkább gyenge. Az innováció azonban gazdasági fogalom, és csak erős gazdaságban lehet erős innováció. Az erős gazdaság és természetesen egy jól működő kutatásifejlesztési rends zer összefügg egymással, itt is egyensúlyra van szükség, de ahhoz, hogy a magyarországi kutatási eredmények megfelelően hasznosuljanak, erős gazdaságra van szükség. Az előbb már említettem, hogy az erős gazdaság már csak azért is fontos inspirálója a kutat ásoknak, mert ha megnézzük, hogy Magyarországon a különböző méretű vállalatok mennyit költenek kutatásrafejlesztésre, akkor azt találjuk, hogy ahogy a felsősoktatásban néhány nagy felsőoktatási intézmény adja a kutatási eredmények zömét, ugyanúgy a vállal ati kutatásokban néhány nagyvállalat, köztük magyar és nemzetközi nagyvállalat adja a kutatásifejlesztési ráfordítások és eredmények zömét. Ebben is szükség van egy jelentősebb átalakításra. A Magyar Tudományos Akadémia egy olyan programot kíván elindítan i, amellyel a kis- és közepes vállalatokat hozzásegítjük ahhoz, hogy ők innovációérzékenyebbek legyenek. Ezt a programot az új Széchenyiterv keretében kívánjuk megvalósítani. A lényege nagyjából az, hogy egy olyan rendszert építünk ki, amelyben akadémiai kutatók hosszabbrövidebb ideig kisvállalatnál dolgozva egy kis- és közepes vállalatot hozzásegítenek ahhoz, hogy vagy maga innovatív termékeket
