Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. december 7 (58. szám) - Egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási, fogyatékosságügyi és foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - DR. TARNAI RICHÁRD, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
4204 retorzióra is számíthat, ezért a javaslat elfogadása esetén úgy vehet részt ebben az ellátási formában a 16. évét betöltött kiskorú - még egyszer mondom, a szülők egyidejű tájékoztatása és a velük való kapcsolattartás mellett , hogy az anonimitását féligmeddig mégiscsak meg tudja őrizni. Az időm eléggé elszaladt, úgyhogy csak tényleg slágvortokban. Azt hiszem, hogy az ingyenes gyermekétkeztetés kiterjesztése kérdésében nincs vita köztün k, és ez el is hangzott. A kapcsolattartás formáinak a kiterjesztése. Én a felügyelt kapcsolattartás új intézményét említeném meg. Ennek a célja a gyermekbántalmazás megelőzése. Tegnap éppen egy ellenzéki interpellációt hallhattunk, elég naturalisztikus ké pekben ecsetelte képviselőtársam, hogy milyen esetek fordulnak elő napjainkban gyermekbántalmazás ügyében. (18.50) Azt gondolom, a javaslatnak az az eleme, amely a felügyelt kapcsolattartást bevezeti, pontosan ebben fog segíteni. Az önkormányzatnak újabb l ehetőséget ad a javaslat, amikor a bölcsődei ellátást a családi napközi fenntartásával is megvalósíthatja, tehát ez is a rugalmasság irányába hat, és abba az irányba hat, hogy minden település tudjon létrehozni egy ilyen jellegű intézményt. Fontosnak tarto m megjegyezni a különleges hivatásos nevelőszülő alkalmazásának lehetőségét. Ez egy új lehetőség, a tartósan beteg, fogyatékos és 3 év alatti, különleges ellátást igénylő gyermek neveléséhez nyújt új lehetőséget és segítséget, minimum három, maximum öt gye rmek egy családon belüli nevelésének a lehetőségét teremti meg. Egyébként az előbb beszéltünk a gyes idejének 3 évre történő visszaállításáról, ez természetesen érinti a gyetet, tehát a gyermeknevelési támogatást is, ennek az ideje szintén kitolódik a java slatnak megfelelően, szerintem ezt szintén támogathatjuk mindannyian. Még egy érdekes intézkedés, amely gyermekeket érint, bár szerintünk rendkívül praktikus intézkedés, és sajnos az élet diktálta, hogy ezt a módosítást, illetve javaslatot is idehozzuk, ez a családi pótlék egyenlő arányban két jogosult számára történő megosztása. Gyakran látjuk, hogy egyre inkább a klasszikus családmodell felbomlik, egyre több a válás, egyre több az a helyzet, amikor a két szülő neveli, gondozza a gyermekét, és időben is el éggé elhatárolódik ez egymástól, az egyik nap itt, a másik nap ott van a gyermek, vagy pedig ez hetenként változik. Hogyha bírósági döntés rendelkezik arról, hogy a gyermeket egyenlő arányban gondozhatják, nevelhetik a szülők, akkor ebben a esetben lehetőv é válik a családi pótlék megosztása is a két szülő között. Ezért talán azoknak az egykori családoknak az anyagi nézeteltéréseit tudja csökkenteni a javaslat, amely oly sokszor mérgezi meg nem annyira a szülők, hanem a gyermekek életét. Amikor az egyéni jöv edelemszámítást behozza a javaslat, az szintén a gyermekek felé történt fontos intézkedés. Eddig egy kiskorú esetében a két szülő jövedelmét kettővel elosztották, hogyha két szülő nevelte a gyermeket, a gyermekek számát viszont nem vette figyelembe az eddi g hatályos törvény. Most ez a javaslat behozná azt az elemet, miszerint a kiskorú gyermek számát is osztótényezőként kell figyelembe venni, magyarul, a több gyermeket nevelő családok előnyösebb helyzetbe kerülnek ezzel a javaslattal. Szerintem ez is a szol idaritás megnyilvánulása a javaslatban. Végül a gyermekek tekintetében a különleges szükségletű gyermekek utáni ellátásoknak nemcsak az összegszerű emelése - amit szintén tartalmaz a javaslat , hanem az az intézkedés, hogy a három év alatti gyermek nevelő szülőjét vagy hivatásos nevelőszülőjét is megilleti ez az ellátás, ez szintén újdonság a javaslatban. Elismeri azt, hogy ha valakinek esetleg nem lehet gyermeke, és nevelőszülőként szeretne gyermekeket örökbe fogadni, akkor ezzel is ösztönző eszközt adunk az ilyen nemes feladatot vállaló szülők kezébe. Végül az egyéb javaslatok közül egyetkettőt hadd említsek meg. A szociális igazgatási bírság 500 ezer forintra való emelése a szolidaritáson kívül az ellenőrzést szolgálja. Aki jogosulatlanul vesz fel valami t, kemény szankciók várjanak ott rá, és ne tömjük olyanok zsebét, akik egyébként visszaélnek ezzel. Röviden erről szól ez az intézkedés.
