Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. december 7 (58. szám) - Egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási, fogyatékosságügyi és foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - GÚR NÁNDOR, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: - ELNÖK (Jakab István): - TALABÉR MÁRTA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
4195 történő biztosítása, az ápolási, gondozási szükséglet megállapításával kapcsolatos rendelkezések alkalmazhatóvá tétele a gyakorlatban, a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények esetében, az adminisztratív intézkedések egyszerűsítése. Az intézményvezetők döntési kompetenciájának kiszélesítése, aminél mi nem arra gondolunk, mint a jobbikosok, hogy esetleg visszaélésekre kerülhet sor; azt gondolom, hogy ennél jóval nagyobb bizalommal vagyunk a szociális intézmények vezetőivel kapcsolatos an. Egy régi adósságot rovunk le, amikor kibővítjük a közfeladatot ellátó személyek körét is a szociális szféra munkatársaival. A közfoglalkoztatásban gyökeres változtatások várhatóak, aminek értelmében jövőre várhatóan mintegy 70 ezerrel többen vehetnek r észt ebben a foglalkoztatási formában, bővül az ellátandó feladatok és egyben a szankciók köre is. A javaslat szűkíti az egyházi fenntartók fogalmát. Csak azok az egyházak kaphatnak a jövőben támogatást, akik megállapodást kötöttek a kormánnyal. És most né zzük a törvényjavaslat egyes pontjait átfogóbban! A tartósan munkanélküliek hatékonyabb foglalkoztatása érdekében a nemzeti közfoglalkoztatási programban foglaltakkal összhangban 2011. január 1jétől átalakul a közfoglalkoztatás rendszere, megszűnik annak jelenlegi három formája: a közmunka, a közhasznú munka és a közcélú munka, és helyettük egységes közfoglalkoztatás kerül bevezetésre. A jelenlegi rendelkezésre állási támogatást, közismertebb nevén a rátot az úgynevezett bérpótló juttatás váltja fel. A bér pótló juttatás szabályainak többsége megegyezik a rát szabályaival. Új elem azonban, hogy a jövőben a települési önkormányzat előírhatja, hogy a juttatásban részesülő a lakókörnyezetét tartsa rendben. Az eltérő helyi viszonyok miatt az egységes központi sz abályozás helyett célszerűbb, ha az erre vonatkozó rendelkezéseket a helyi önkormányzati rendelet tartalmazza, éppen ezért a szociális törvény kiegészül egy annak megalkotására felhatalmazó rendelkezéssel. A bérpótló juttatás folyósítása szünetel, ha az el látásra jogosult rövid idejű, legfeljebb 90 napig tartó keresőtevékenységet folytat, vagy ha közfoglalkoztatásban vesz részt, vagy a keresetpótló juttatással járó képzés időtartama alatt. Az aktív korúak ellátására való jogosultság keretében folyósított pé nzbeli ellátásokra vonatkozó szabályok egységessége érdekében a módosítás előírja azt is, hogy a keresőtevékenység, valamint a keresetpótló juttatással járó képzés időtartama alatt a rendszeres szociális segély folyósítása is szünetel. A bérpótló juttatás 2011. december 31e után csak annak a személynek lesz folyósítható, aki a jogosultság felülvizsgálatát megelőző egy évben legalább 30 nap munkaviszonyt tud igazolni, vagy úgy, hogy közfoglalkoztatásban vesz részt, vagy pedig az elsődleges munkaerőpiacon he lyezkedik el. A 30 napba be kell számítani az egyszerűsített foglalkoztatást és a háztartási munkát, valamint a munkaerőpiaci programban vagy 6 hónapot meghaladó időtartamú képzésben történő részvétel időtartamát is. Amennyiben a jogosult ezeknek a feltét eleknek nem tud eleget tenni, mert számára nem tudtak a közfoglalkoztatás körébe tartozó munkát felajánlani, illetve a 30 napot egyéb módon sem tudta teljesíteni, akkor a 30 nap számításánál az általa teljesített közérdekű önkéntes tevékenység időtartamát is figyelembe kell venni. Mivel az önkormányzatok közfoglalkoztatásban betöltött szerepe alapvetően megváltozik, a bérpótló juttatásban részesülőkre vonatkozó együttműködési szabályokat is módosítani szükséges. Jövő évtől megszűnik a közcélú foglalkoztatás , így az erre vonatkozó rendelkezések kikerülnek a törvényből. A bérpótló juttatásban részesülő a munkaügyi szervezettel köteles együttműködni, számára a közfoglalkoztatás körébe tartozó munkát a munkaügyi kirendeltség ajánlja majd fel. Megszűnik az a lehe tőség, hogy a rendszeres szociális segélyre jogosult személy a bérpótló juttatásra jogosult személyek együttműködési kötelezettségét, azaz elsősorban a közfoglalkoztatásban való részvételt válassza. Az erre irányuló hatósági szerződést ugyanis az önkormány zat abban az esetben köthette meg, ha a jogosult közfoglalkoztatását biztosítani tudta. Tekintettel arra, hogy a közfoglalkoztatás