Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 5 (32. szám) - Az MTA munkájáról és a magyar tudomány általános helyzetéről 2007-2008. szóló beszámoló, valamint a Magyar Tudományos Akadémia munkájáról és a magyar tudomány általános helyzetéről 2007-2008 szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati... - ELNÖK (Jakab István): - DR. PÁLINKÁS JÓZSEF, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, a napirendi pont előadója:
420 magasabb, tíz fölötti. Vannak olyan országok, például Finnország, ahol ez a szám húsz fölötti. Ugyanakkor azt bátran elmondhatjuk, hogy a magyar kutatói állomány minősége még mindig versenyképes. Erre személyes pé ldaként hadd mondjam el azt, hogy az én elnökségem alatt elindított program során - amelyben azt a célt tűztem ki magunk, az Akadémia elé, hogy a legtehetségesebb fiatalok közül amennyit csak lehet, hazahozunk - a beérkezett pályázatok arról győztek meg, h ogy kiemelkedő, világszínvonalon kiemelkedő magyar kutatók vannak Magyarországon is, és sajnos sokan külföldön. Kérem, segítsenek abban, hogy mennél több dolgozhasson Magyarországon. Ugyanakkor nem hallgathatom el azt - és a jelentésben részletesen olvasha tnak erről, a jelentést egyébként minden képviselő megkapta; a számoktól megkímélem önöket, akit érdekelnek a részletes adatok, megtalálhatók a jelentésben , nos, nem hallgathatom el, hogy az utánpótlással komoly gondunk van. Egyrészt egy gond, amely még talán 1990ből származik, hogy ma az a korosztály, a 40 és 50 közötti kutatók, sokan hiányoznak a rendszerből. (13.10) De gondunk van az utánpótlással a felsőoktatásban és a közoktatásban is, a középiskolai képzésben. Nem feladatom az oktatási rendszer rés zletes elemzése, ugyanakkor e helyről is szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a természettudományos és műszaki képzésben jelentős változtatásokra van szükség ahhoz, hogy Magyarország továbbra is versenyképes maradhasson, hiszen a versenyképesség az el következendő időben biztos, hogy a megfelelő képzettséggel rendelkező alkotómunkára képes értelmiségen is múlik. Az intézményrendszerről: az intézményrendszerről négy szempontból szeretnék beszélni, egyrészt az irányítás, másrészt maguk a kutatást végző in tézmények, így a kutatóintézetek, az egyetemek szempontjából, és néhány dolgot a tendenciákról. A kormányzati irányítás az elmúlt időszakban és a 2007es, 2008as évben is, amelyről itt szó van, változott. Az elmúlt időszakban többször változott, ebben az időszakban is változott. Hogy az irányítási rendszer nem stabil, ez nem tesz jót az intézményeknek, nem tesz jót a magyar kutatásfejlesztésnek. Ma Magyarországon nincs olyan - például Németországgal, Franciaországgal vagy akár Ausztriával összehasonlíthat ó - tudományos adminisztráció, amely azt a szükséges irányítást, amilyen állami irányításra szükség van, megfelelő színvonalon elvégezné. Ez a feladat az új akadémiai törvény szerint - a korábbi is tartalmazta ezt - jelentős részben az Akadémiára háruló kö zfeladat. Az Akadémia igyekszik e közfeladatainak megfelelni, ehhez azonban szükség van a kormányzati együttműködésre. Remélem, hogy hamarosan kialakítjuk azt a kormányzatiakadémiai együttműködést, amely lehetővé teszi egy eredményes tudományirányítási re ndszer megvalósítását, egy eredményes tudományos adminisztráció létrehozását. A kutatóintézetek jelentős része az akadémiai kutatóhálózat. Ez a kutatóhálózat produkálja a magyarországi tudományos eredmények jelentős részét. Természetesen műkö dnek kormányzati, alapítványi, vállalati kutatóhelyek is. Ezek teljesítménye és ezek elemzése is megtalálható a jelentésben. Magyarországon az egyetemek természetesen, mint minden országban, egyben kutatási műhelyek is, ugyanakkor világosan látniuk kell, h ogy a magyarországi felsőoktatási intézmények tudományos produktuma néhány felsőoktatási intézményre korlátozódik, méghozzá nagyon nagy mértékben egybeesik ez azzal, amely felsőoktatási intézményekben, egyetemeken a Magyar Tudományos Akadémia kutatócsoport okat működtet. Mivel nem mindenki ismeri részletesen az Akadémia felépítését, működését, intézményrendszerét, hadd térjek ki erre két mondatban. A Magyar Tudományos Akadémia egyrészt egy tudós testület, egy köztestület, másrészt működtet egy intézményhálóz atot, amelyben természettudományi, társadalomtudományi intézetek működnek, kutatóintézetek, és a Magyar Tudományos Akadémia működtet 72 kutatócsoportot egyetemeken, amelyeknek természetesen nincs meg az az erős oktatási kötelezettsége, amely erős oktatási kötelezettség Magyarországon sokkal magasabb, mint más országokban. Nos, ezen egyetemi kutatócsoportok produktuma, ha a finanszírozásra vagy a létszámra vetítjük, akkor kiemelkedő, és azok az egyetemek járulnak hozzá
