Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. december 7 (58. szám) - A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP):
4178 városképvédelmi szempontok kikényszerítésére. Ugyanakkor így, ebben a formájában ez a javaslat megint csak túlságosan kedvez a Döbrögik uralmának. Arról van szó, hogy ha így ezt a javaslatot elfogadja a parlament, tehát magyarul, hozh at egy önkormányzat egy rendeletet arról, hogy bizonyos nem lakás céljára szolgáló helyiségekben, mondjuk, tilos ruhakereskedést nyitni, tilos pizzázót nyitni, ez így, minden egyéb feltétel nélkül remek alkalom arra, hogy egyegy városvezetés, településirá nyítás kegyenceinek megfelelő piaci környezetet biztosítson. Éppen ezért az LMP be is terjesztett egy olyan módosító javaslatot, hogy a javaslatban, tehát a törvényjavaslatban megfogalmazott önkormányzati rendeletalkotás nem sérthet szerzett jogokat, tehát nem terjedhet ki azokat a tevékenységekre, amiket egyébként már a rendelet megszületése előtt megkezdtek. Nem hozhatunk olyan szabályt, ami gyakorlatilag biankó csekk hatalmi visszaélésre. Nem hozhatunk olyan szabályt, ami alapján, mondjuk, egy polgármest er azt tudja mondani, hogy az ő rokonának a piaci érdekeit sérti egyfajta kereskedés, egyfajta iparosi tevékenység vagy egy szórakozóhely működése egy városrészben, és ezért gyorsan hoz egy rendeletet, amivel eléri, hogy azt a diszkót, azt a sütődét vagy a zt a cipőkereskedést bezárják. Ez tűrhetetlen, ez a Döbrögik uralmának a megerősítéséről szól, én ezért nagyon kérem kormánypárti képviselőtársaimat, illetve államtitkár urat, hogy fontolják meg azt, hogy egy olyan módosító javaslat befogadása, amelyik kis zűri azt, hogy a már folyamatban lévő hasznosításokra, helyiséghasználatokra is vonatkozzon egy ilyen korlátozó önkormányzati rendelet... - egy ilyen módosítás befogadásával is egyébként a jogalkotói cél álláspontom szerint teljesíthető. A harmadik rész, a miről szeretnék szólni, az - csatlakozva egyébként az előttem szóló polgármester asszonyhoz , hogy maga a törvényjavaslat is rengeteg pontosító, a jogbiztonságot, illetve a társasházak gazdálkodásának biztonságát szolgáló javaslatot tartalmaz. Ezek helyes ek, ezzel egyet tudunk érteni, ugyanakkor, ha már ilyen jellegű módosítások is vannak ebben a törvényjavaslatban, szeretnék rámutatni arra, hogy a hatályos társasházi törvény 42. §a két helyen is nagyon komoly jogbizonytalanságot, justizmordhelyzeteknek megágyazó szabályozási lyukat hordoz magában. Miről beszélek? Az egyik az az, és ez egy picit hajaz abba az irányba is, amibe a törvényjavaslat 7. §a, hogy például valaki vesz egy garázst - egy megtörtént esetet említek - egy új építésű házban, az ingatla nnyilvántartásban a tulajdonjogbejegyzési kérelem több hónap alatt fut át, közben a társasház hoz egy vele szemben diszkriminatív közösköltségmegállapító határozatot, határidőn belül megindítja a pert, majd a bíróság - egyébként egy legfelsőbb bírósági elvi döntésre hivatkozva - elutasítja a keresetet, mondván, hogy amíg az ingatlannyilvántartásba nem jegyezték be, nem rendelkezik perindítási joggal, hiszen a Ptk. alapján a tulajdonjog az ingatlannyilvántartásba történő bejegyzéssel keletkezik. Ez mego ldhatatlan helyzeteket keletkeztet, éppen ezért benyújtottam egy olyan módosító indítványt, hogy a perindítási jog illesse meg azt is, akinek a tulajdonjogbejegyzési kérelme egyébként már széljegyre került, és az majd a bíróság dolga, hogy fölfüggesztie a pert az ingatlannyilvántartási eljárás befejezéséig. A másik ezzel összefüggő probléma pedig az, hogy maga a perindítási, keresetindítási jog mikor nyílik meg. Akkor, amikor például valaki nem vesz részt egy közgyűlésen, és őt érintő vagy az ő érdekeit sértő határozat születik, akkor édeskevés azt mondani, hogy a határozat meghozatalától számított 60 napon belül lehet keresetet indítani. (16.50) Kérdéses sok esetben magának a határozatnak a pontos szövege, enélkül maga a kereset is meglehetősen labilis a lapokon nyugszik, és az is nagy kérdés, hogy aki nincs ott, az hogy fog erről tudomást szerezni. Éppen ezért azt javasoljuk, hogy kerüljön beiktatásra a társasházi törvény 42. §ába egy olyan szabály is, hogy legalább a távol lévő tulajdonostárssal közölni kelljen egy társasházi közgyűlési határozatot, tehát legyen feketefehér, hogy valaki mikor szerez tudomást egy
