Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. december 7 (58. szám) - A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik):
4172 Az előttünk fekvő törvényjavaslat a 2003. évi CXXXIII. törvényt, ha jól számolom, most már tizenharmadszorra fogja módosítani ez alatt a röpke hét év alatt. Tehá t nyilván ez azt is jelzi, hogy a jogalkotó folyamatosan keresi a megfelelő szabályozást arra a furcsa elegyre, ami tulajdonképpen nem is jogi személy, nem is egy gazdasági társaság; egy ilyen furcsa kényszerközösség, ahol az emberek valóban egyetlenegy kö zös nevezőn pendülnek, mégpedig azon, hogy mindannyian tulajdonnal rendelkeznek abban az adott épületben, ingatlanban. Viszont az ehhez a tulajdonjoghoz kapcsolódó tudathoz a kötelességek tudata már nagyon ritkán vagy nagyon szegényesen párosul, és talán e z az, amire Nagy Kálmán képviselőtársunk utalt, hogy bizony a társasházak életében, akár a fizikai együttélés lehetőségeiben, akár az állagmegóvásban, akár a pénzügyi feltételek biztosításában vannak bizony olyan tulajdonosi csoportok, akik számára a tulaj donosi tudat egy ismeretlen fogalom, vagy legalábbis egy tanulandó fogalom. Tehát a Jobbik Magyarországért Mozgalom frakciója minden olyan szabályozást támogat, amely abba az irányba viszi el a szabályozást, ami eszközt ad a tisztességes tulajdonosok számá ra, lehetőséget ad számukra arra, hogy az önszabályozó életüket olyan formában valósíthassák meg, hogy az valóban a tisztességes, jóhiszemű, tulajdonosi tudattal rendelkező tulajdonosok életét előrelendítse. Az előttünk fekvő javaslat alapvető irányait tek intve, azt lehet mondani, hogy ilyen javaslat. Nyilván már hozzá lehet tenni, hogy valóban, az átfogó jellegű módosítás szándéka nem vezette a jogalkotót, ez nyilván látható, de úgy gondolom, hogy valóban kimaradt egykét olyan elem, én is megemlítenék ily et, ami talán a legközelebbi módosítás során kellene hogy mindenféleképpen megfontolásra kerüljön, mert ezek hiányában olyan továbbgördítése jelenik meg a társasházi szféra mindennapi életét ellehetetlenítő problémáknak, ami nem tűr halasztást. Többek közö tt ilyen például a jogorvoslati jog érvényesítésének lehetősége. Nagyon fontos elv a társasházak életében, mint a lakásszövetkezetek életében is, ez a másik olyan közösségi forma, ahol a sok lakással rendelkező ingatlanok tulajdonostársai közösen szabályoz zák önmaguk életét, és itt egy nagyon komoly eltérés mutatkozik a lakásszövetkezeti törvény és a társasházi törvény jogorvoslati joggal kapcsolatos szabályozásában, amelyet tulajdonképpen ésszerű indok nem támaszt alá. A lakásszövetkezetek esetében a közlé stől számított 30 napon belül van lehetőség a határozatok megtámadására, bírósági jogorvoslat igénybevételére olyan jellegű döntések esetében, amikor a jogos érdekek lényeges sérelmét jelentik. A társasházi szektorban pedig ez 60 nap, mégpedig a meghozatal tól számított 60 nap, a határozathozataltól számított 60 nap, amely számos olyan problémát vet fel, mint például a távollévő tulajdonosok esetköre, akik ha nem tartózkodnak tipikusan a tulajdonukban, például gazdasági kényszer miatt, menekültként akár külf öldön életvitelszerűen tartózkodnak jelenleg is, a sanyarú elmúlt nyolc év egyik következményeképpen, nehezen vagy legalábbis korlátozottan jutnak a jogorvoslati joghoz. Mindenképpen a lakásszövetkezeti törvény szabályozási irányába kellene elmozdítani a t örvényi szabályozást, úgyhogy erre, nyilván miután nem nyílt meg ez a rendelkezés, most lehetőség nincs a módosító indítványra, de mint felvetett probléma, erre mindenképpen utalni szerettem volna. Három nagy téma, amit szabályoz a törvény, valóban elfogad ható irányt jelent. Azonban akkor vegyük az elsőt, a tulajdonhasználattal kapcsolatos önszabályozás lehetőségében az új lehetőségeket, amiket a szervezeti, működési szabályzat, illetve a közgyűlési határozat most lehetőségül kap a javaslat szerint; az 1. § szabályozza ezt. Összességében az irány itt is elfogadható, ahogy említettem, mégpedig az az alapvető joga a közösségnek, hogy olyan típusú tevékenységek kapcsán, amelyekről előre látható, hogy a tulajdonostársi közösség életét, a rendeltetésszerű ingatla nhasználatot ellehetetleníti vagy legalábbis jelentős mértékben akadályozza, ott már határozottan és egyértelműen a szabályozásban kizárják az ilyen típusú hasznosítását a nem lakáscélra szolgáló helyiségeknek. A szabályozási megoldás azonban, úgy gondolom , hogy hiányos, és ebben módosítási javaslattal is kívánok majd élni, hiszen természetesen helyeselhető a szerencsejátékkal, illetve a szexuális, erotikus szolgáltatási tevékenységekkel kapcsolatos tiltási lehetőség, azonban itt több olyan szektor is még v agy problémaforrás nyitva maradt, amelyből már egyegyre utalt az egyik szocialista
