Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 5 (32. szám) - Az Állami Számvevőszék 2009. évi tevékenységéről szóló jelentés, valamint az Állami Számvevőszék 2009. évi tevékenységéről szóló jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - VOLNER JÁNOS (Jobbik): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP):
405 ugyanakkor viszont a magyar parlamentben senkinek nincs joga kétségbe vonni egyik, egyébként demo kratikusan megválasztott kormánynak azt a felelősségét és politikáját, hogy a magyar érdekeket képviseli. Lehet, hogy ezt rosszul csinálta, lehet, hogy ez egy katasztrófakormányzás volt - mi is ezt gondoljuk , lehet, hogy nem értünk egyet azzal a politiká val, amit az elmúlt nyolc év kormányai folytattak; nemcsak hogy nem értünk egyet, de a kormányprogram vitájában azt is elmondtuk, hogy egyébként az önök által célul tűzött prioritások alkalmasint közelebb is állnak hozzánk. (12.00) Viszont azt senki nem vi tathatja, hogy bármelyik, 1990 óta megválasztott kormány magyar érdekeket képviselt. A másik: már tegnap itt az afganisztáni szerepvállalással kapcsolatos vitában szocialista oldalról előjött az az érv vagy éppen pótérv, hogy itt a szakmai tapasztalatra, a szakmai érvekre és egyáltalán kiki a korábbi kormányzati szerepvállalásra próbált hivatkozni. Most itt önök teszik meg azt, hogy a valós érvek helyett azzal oktatják ki az ellenzéki képviselőket, hogy önök mint önkormányzati tisztviselők, polgármesterek mennyi mindent jobban tudnak. Én viszont azt gondolom, a parlamenti vita arra van, hogy érdemi érveket ütköztessünk. Az, amikor akár szocialista oldalról, akár fideszes oldalról az önök 20 éves, 1015 éves önkormányzati vagy kormányzati tapasztalataival pr óbálják lebunkózni a különböző ellenzéki hozzászólásokat, ez valójában az érvek hiányát próbálja elfedni. Nagyon kérem önöket, hogy érdemben próbáljon Babák képviselő úr is reflektálni arra, amit ellenzéki képviselők elmondanak, és ne minden második vagy h armadik mondatuk arra vonatkozzon, hogy a beszélő ellenzéki képviselőnek fogalma nincs arról, hogy az önkormányzatokban mi történik. Az gondolom, mindannyian ebben az országban élünk, és van - legfeljebb más nézőpontból - rálátásunk arra, hogy mi történik településeken. Én például azt gondolom, de erről majd Scheiring képviselőtársam részletesebben beszél, illetve Ivády polgármester úr szintén, hogy az önkormányzatok elmúlt nyolcéves eladósodásáért elsősorban a politikai felelősség a Fideszt terheli, hiszen elsősorban fideszes önkormányzatok, mint például Békés megye önkormányzatai jártak élen abban, hogy ilyen adóssághegyet halmoztak föl a helyi önkormányzatok. Hajdúböszörményt lehet, hogy fokozottan érintette a kormányzati pénzelvonás vagy éppen a pénzügyi válság, és rákényszerült arra, hogy adósságokat vegyen fel; de mi a magyarázata annak, hogy például Budapest V. kerülete, BelvárosLipótváros élen jár az adósságfelhalmozásban? Budapest Belvárosa az ország egyik leggazdagabb önkormányzata, a helyzete semm iképpen sem hasonlítható össze sem Hajdúböszörményével, sem Szarvaséval, erre nincs magyarázat. Természetesen ez a kerület is fideszes vezetés alatt áll, és természetesen ez a kerület is az adósságból különböző látványberuházásokat eszközöl. Az érdemi vitá val kapcsolatban nekem az az álláspontom, hogy ez egy remek lehetőség arra, hogy az Állami Számvevőszék jelentése alapján megpróbáljuk kijelölni azokat a prioritásokat, ahol az Országgyűlésnek, megfogadva adott esetben éppen az Állami Számvevőszék megállap ításait, tennivalói vannak, vagy éppen a kormánynak tennivalói vannak. Azt látom, hogy három olyan terület van, ha az ember elolvassa a Számvevőszék jelentését, amely különösen fertőzött a korrupciós kockázatok tekintetében. Az egyik a közbeszerzés, a mási k a belső ellenőrzési funkciók hiányossága a kormányzati szerveknél, helyi önkormányzatoknál, a harmadik pedig a párt- és kampányfinanszírozás rendezetlensége. Vágó képviselőtársam már említette, én csak újfent megerősíteném, hogy továbbra is hiányoljuk a felemlített különböző korrupciós kockázati térképek elkészültét és nyilvánosságra hozatalát. De ennél messzebbre is mennénk, a Lehet Más a Politikának az antikorrupciós 12 pontja kiemelten kezeli azt, hogy évente meg kéne határozni az Országgyűlésnek egy b izonyos értéket, amely felett a különböző kiíróknak a közbeszerzéssel érintett beruházások előtt korrupciós hatástanulmányokat kellene készíteniük. Az a javaslatunk, hogy ezeket a korrupciós hatástanulmányokat küldjék is meg
