Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. december 1 (56. szám) - Az ülésnap megnyitása - A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - NÉMETH ZOLTÁN (Fidesz):
3784 médiumok felett. Ugyanakkor biztosítania kell, hogy a közérdek védelmében hatékonyan képes eljárni, amely eljárásának megfelelő jogállami garanciák szabnak korlátokat. Magyarországon korábban, akárcsak számos európai országban a hírközlési hatóság minisztérium alá rendelt kormányhivatalként működött azzal, hogy a nyártól a teljes konvergens hatóság az Országgyűlés által nem irányítható, de az Országgyűlés felé beszámolási kötelezettséggel rendel kező autonóm államigazgatási szervvé vált, nőtt a hatóság legitimációja és ellenőrizhetősége. A szabályozásban nem újdonság, illetve a magyar közjogban nem újdonság ez, hiszen hasonló körülmények között működik a Gazdasági Versenyhivatal vagy éppen a PSZÁF . Az előttünk fekvő javaslat szerint a hatóság minden év május 31éig beszámolót terjeszt az Országgyűlés elé az előző évi tevékenységéről, és a beszámolóban számos témát érint, így például értékeli az elektronikus hírközlési piac működését és fejlődését, az elektronikus hírközlési tevékenységet végzők és a felhasználók érdekei védelmének céljából hozott döntéseket és így tovább. Ezek világosan le vannak fektetve a törvényben. Az egységes hatóság testén belül létezik majd önálló jogalanyisággal, sajátosan e lkülönült formában a Médiatanács, amiről többen szót ejtettek ma, amely a médiaügyekkel foglalkozik, de szakmai háttere azonos a hatóságéval. A hatóság - tehát a Médiatanács és az önálló hatásköröket is kapó hivatal - új, pontosan körülírt garanciákkal biz tosított eljárásrendet kap a javaslatban. Ez a hatályos törvényből teljes egészében hiányzott, így az ORTT működése eleve jogbizonytalan helyzeteket idézett elő. Új elem a média- és hírközlési biztos feladatának és eljárásának meghatározása. A biztos olyan ügyekkel foglalkozik, amelyek nem jogsértés után indulnak, tehát nem hatósági ügyek, ugyanakkor a panaszos néző, hallgató, olvasó vagy éppen más fogyasztó érdeksérelemre hivatkozik. Ennek megfelelően kötelező döntést a biztos nem hozhat, de közvetít, medi ál, segédkezik a probléma feloldásában, ami, azt gondolom, nagyonnagyon fontos. A Médiatanács minden döntése bíróság által felülvizsgálható, míg a hivatal döntése megfellebbezhető, a másodfok ebben az esetben a Médiatanács, majd szintén bíróság elé vihető , ezt nagyon fontos hangsúlyozni. Nézzük az egyik legfontosabb hatósági feladat, a szankcionálás részleteit! Az internetes szolgáltatók és a műsorterjesztők abban az esetben kötelezhetők a szolgáltatás továbbításának felfüggesztésére, ha az érintett médias zolgáltató vagy internetes sajtótermék kiadója nem teljesíti a hatóság jogerős döntésében foglaltakat. Maguk tehát nem felelnek az általuk továbbított tartalomért, viszont - és ez nagyon fontos - a médiapiacon betöltött, kiemelten fontos szerepük miatt szü kség esetén segédkezniük kell a hatósági döntések kikényszerítésében. Új elem a javaslatban a normaalkotási jogkör. A hatóság elnöke immár a jogalkotási törvény által is elismert módon rendeletet alkothat, a Médiatanács pedig iránymutatást fogadhat el, min dkettőre igaz, hogy csak a törvényben meghatározott esetben tehetik ezt meg. Ez hangsúlyozandó. A rendelet a különböző hatósági díjak megállapításához szükséges, az iránymutatás pedig kiegészítené a néhol szükségszerűen általános törvényi szabályozást, teh át mintegy pontosítaná annak jelentését, és a szabályozást kellően rugalmassá tenné. A javaslat új társszabályozási vagy önszabályozási eljárást vezet be, amely a magyar jogrendszerben újdonság. A gondolat mögötte az, hogy a hatóság bizonyos esetekben áten gedi a jogalkalmazást piaci önszabályozó szervezeteknek azért, mert azok - ha jól működnek - eredendően hatékonyabbak, mint az állami kényszer alkalmazása. Azon esetekben lehet erről szó, ahol korábban nem létezett szabályozás, mint a sajtótermékeknél és a lekérhető médiaszolgáltatások esetében. Ha az önszabályozás nem éri el a kívánt célt, a hatóság közbeléphet és szankcionálhat. Az 1996ban megalkotott médiatörvény egyik legmeghaladottabb része - erről is beszélni kell - a hatósági szabályozás területe. A z előttünk fekvő javaslat a magyar hatóságot az európai kívánalmaknak megfelelő pozícióba helyezi, erőssé, autonómmá, de kellően piacbaráttá teszi. Függetlensége annak záloga, hogy a médiarendszer is független marad.
