Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. december 1 (56. szám) - Az ülésnap megnyitása - A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - KARÁCSONY GERGELY, az LMP képviselőcsoportja részéről:
3766 puhított a szólás, a vélemény- és a sajtószabadsággal kapcsolatos fogalmakon. De ameddig Magyarországnak olyan alkotmánya lesz, amiben szerepel az, hogy Magyarországon elismerik a szólás és a sajtó szabadságát, addig ez a törvénycsomag bizt osan alkotmányellenes is lesz. A következő lépés volt a médiahatósági, médiairányítási rendszer átalakítása, amellyel kapcsolatosan ott van az eredendő bűn, aminek tükrében kell ebben a törvényben minden egyes betűt értelmezni: kialakult egy olyan médiahat óság, ami teljesen egyértelműen - egyébként az alkotmány szellemét és betűjét is sértve - egy párt kezébe helyezte, méghozzá 9 éven keresztül, a magyar médiahatóságot, a magyar média irányítási rendszerét. Ráadásul ezen belül azt is el kell mondanunk, hogy ez a bizonyos Médiatanács, amibe, mint közismert, csak a Fidesz által delegált tagokat választotta meg a Ház, ráadásul nem is képes arra, hogy ilyen mennyiségű feladatot ellásson. Jelenleg a Médiatanács négy tagjának, a parlament által választott tagoknak olyan stábja van, amely teljesen alkalmatlanná teszi őket arra, hogy kövessék ezeket a folyamatokat, így marad, hogy a hatóság elnöke a miniszterelnök által kinevezett Szalai Annamária, akinek sokkal komolyabb elnöki stábja van, és egyáltalán képes átlátn i azokat a szabályozási folyamatokat, amiket ez a törvény most a kezébe adott. Ha folyamatról beszélünk, akkor arról is szót kell ejtenünk, hogy hogyan érdemes egy demokratikus sajtószabadságra valamit adó köztársaságban médiatörvényt alkotni. Biztosan nem úgy, hogy egyszer csak megjelenik a parlament honlapján három képviselő által benyújtott egyéni indítványként egy törvény. Mindenki pontosan tudja, hogy egy ilyen komplex és valóban rendkívül fontos terület szabályozásánál nem lehet, és nem is érdemes meg kerülni a társadalmi párbeszédet. Az, aki a sajtó szabadságát akarja törvényben biztosítani, a sajtó nyilvánosságát, a társadalmi nyilvánosságot, a különböző szakmai, állampolgári vélemények becsatornázását megkerülve, az voltaképpen semmit nem ért a sajtó szabadságból, semmit nem ért a szólásszabadságból. És sajnos ez a mentalitás nemcsak a folyamatra, nemcsak a törvénytervezet elkészítésének a folyamatára, hanem magukra a törvény tartalmi elemeire is, sajnos azt kell mondjam, nagyon erősen vonatkozik. Pálf fy István képviselőtársam említette azt, hogy ennek a törvénynek egy részét már megszavaztuk, valóban. Azt azért hozzátenném, hogy nem így szavaztuk meg. Tehát ez a törvény tulajdonképpen nemcsak abban az értelemben illeszkedik egy folyamatba, hogy egy vég állomása egy törvénykezési projektnek, hanem abban az értelemben is, hogy felülírja a nyáron korábban elfogadott törvényeket, méghozzá egy nagyon koncepciózus irányba, lépésről lépésre darálja be a sajtószabadság bizonyos garanciáit. És nagyon érdekes apró ságok is vannak ezekben a módosításokban. Most hadd emeljem ki a legkevésbé fontosat, de azért mutatja az egésznek ezt az alamuszi jellegét, hogy például amikor a Médiatanács létrejött, akkor szó nem volt arról, hogy a Médiatanács tagjai vagy az elnöke köl tségtérítésben részesülhetnek. Itt van egy ilyen kis apró módosítása a törvénynek. Vagy a kedvencem az, hogy a médiatanácsi tagsággal kapcsolatos összeférhetetlenséget is módosítja a törvény. Kiderült az, hogy a Médiatanácsba valószínűleg megválasztottak e gy olyan tagot, akivel kapcsolatosan fennáll az összeférhetetlenség. Ezt ő nyilván nem akarta megszüntetni. Tekintettel arra, hogy az összeférhetetlenség a tudományos kiadással kapcsolatban fogalmazódik meg, és a Médiatanács egyik tagja, Koltay András való ban egy tudományos folyóirat szerkesztőjeként valószínűleg összeférhetetlen lenne a médiatanácsi tagságával. Tehát a lex Borkai és a lex Szapáry után itt van a lex Koltay is, ami annak függvényében eléggé pikáns részlet, hogy hozzám már hetekkel ezelőtt el szivárogtak ennek a törvénynek bizonyos részei, amik most egyébként szó szerint megjelentek a végső szövegben. Megnéztem a Wordfájl szerzőjét a számítógépemen, és Koltay András neve szerepelt ott, nem Rogán Antalé, nem CserPalkovics Andrásé, és nem is Me nczer Erzsébet képviselőtársamé. Ezzel kapcsolatosan mindenféle mendemondák terjengenek arról, hogy ez a törvény hogyan készült. Ezek szerint Koltay Andrásnak is volt ehhez köze, ami egyáltalán nem biztos, hogy kárára válik a törvénynek, csak mutatja azt a folyamatot, hogy hogyan alkotunk médiatörvényt Magyarországon.
