Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. december 1 (56. szám) - Az ülésnap megnyitása - A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - MENCZER ERZSÉBET (Fidesz), a napirendi pont előadója:
3740 A média szabályozása tehát egyszerre kell hogy szolgálja gyakorlójának érdekeit, köztük akár haszonszerzési szándékait, mikö zben kell hogy biztosítsa annak szabadságát, és kell hogy óvja a köz érdekeit, akár a piaci szereplők mozgásterének szűkítése árán is. Nem ítélkezik az egyes ember felett, aki lehet öntudatlan médiafogyasztó vagy öntudatos, cselekvő állampolgár, a médiasza bályozás mindkettő igényeit egyszerre kívánja kielégíteni. Ugyanakkor a szabályozás világossá kell hogy tegye, hogy az egyén kiművelése elengedhetetlen, hiszen anélkül a demokrácia sem működtethető. A sajtószabadság tehát a közösségben élő egyén autonómiáj a miatt is fontos, akit e joggal felruházva morális, felelős lénynek ismerünk el, aki szabadon kifejtheti véleményét és meghallgathatja másokét. Tisztelt Képviselőtársaim! A média szabályozása mellett felhozható érvek a szabad sajtó közérdekű kötelezettség einek a betartását célozzák. A mai médiajog is arra szolgál, hogy a legszükségesebb mértékűre szűkítse az állam paternalista szerepvállalását, érvényesítse a fogyasztók korlátozhatatlanságához fűződő érdekeit, ugyanakkor mégse hagyja teljesen magára polgár ait, hanem érvényesítse a közös érdekeket. A modern médiajog első számú kérdése ennek megfelelően az, hogy miként lesz képes megteremteni a szükséges egyensúlyt a közérdek, azaz a demokráciát és a kultúrát óvni kívánó szabályozási igények és az azzal lehet ségesen szembenálló magánérdekek, azaz a fogyasztók és a médiatulajdonosok érdekei között. A médiaszabályozás körüli, immáron csaknem két évtizedes itthoni viták tanulsága egyértelmű. A média társadalomban betöltött szerepének kijelölése körü l minden adandó alkalommal fellángol a világnézetek, ha úgy tetszik, ideológiák harca. Ezért sem sikerült eddig 1996 óta érdemben módosítani, javítani a szövegen. Ennek ellenére most, amikor lehetőség nyílt az új szabályozás megalkotására, ezzel senki nem kíván visszaélni. Ha megvizsgálják a javaslat egyes, a médiajog szempontjából igazán releváns rendelkezéseit - gondolok itt a tartalomszabályozásra, a koncentrációkontrollra, a sokszínűség védelmére vagy a piacra lépés szabályaira , akkor azt látják, hogy mindenhol modern, rugalmas, szabadságszerető európai megoldás került a szövegbe. A javaslat a médiaalkotmánnyal együtt teszi ki a médiaszabályozás egészét, miközben a hatályos médiatörvény és az 1986os sajtótörvény hatályon kívül kerül. Míg a médiaalkotm ány az alapvető, a tartalmakat érintő normák gyűjteménye, amelyek valamennyi médiumot, elektronikus médiaszolgáltatásokat, nyomtatott és internetes sajtóterméket köteleznek, és nem vagy csak ritkán változnak, valamint részben konkrét, részben pedig szimbol ikus jellegű, deklaratív szabályokat tartalmaznak, addig a részletes szabályokat e javaslatban olvashatják. A sajtószabadság védelme mellett a legfontosabb szempont a javaslat előkészítése során az volt, hogy a magyar szabályozás végre kövesse az európai n ormákat. Nagy adósságot törleszt tehát az Országgyűlés, amikor a magyar jogot a vonatkozó, az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv, rövidítve AMSZ előírásaihoz igazítja. Az AMSZirányelv a digitális korszak kihívásainak megfelelően korszerűs íti a médiaszolgáltatásokra vonatkozó közösségi szabályokat, valamint a tévénézők jogvédelmének erősítése érdekében szabályozza mindazon szolgáltatás nyújtását és igénybevételét, amely akár közvetlenül, akár közvetetten médiaszolgáltatást, műsorközvetítést jelent. Így az európai közösségi szabályozás kiterjed például az internetes televíziózásra, a lekérhető videószolgáltatásokra és a mobiltelevíziózásra is. Az AMSZirányelv egyik legnagyobb fordulatot jelentő eleme, hogy hatálya immáron kiterjed az interne tes szolgáltatások úgynevezett egyéni igényen alapuló médiaszolgáltatásainak körére is. A Ház előtt fekvő javaslat mind céljaiban, mind szabályozásának alapjaiban, fogalomrendszerében, mind pedig intézményeit és eszközeit tekintve teljes mértékben megfelel az AMSZirányelv rendelkezéseinek. Így az új médiatörvény elfogadásával megvalósul az európai irányelv hazai jogrendszerbe történő átültetése.
