Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 30 (55. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Balczó Zoltán): - FARKAS GERGELY (Jobbik):
3733 Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm türelmüket. Kedves Képviselőtársaim! Támogassák ezt a törvény javaslatot, bízom benne, hogy az ennek alapján megvalósuló törvényben is ugyanúgy partnereink lesznek. Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokból.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Megköszönöm képviselő úr előterjesztői válaszát. A benyújtott módosító javaslatokról várhatóan jövő heti ülésünkön döntünk. Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK (Balczó Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Mai napirendi pontjaink tárgyalásának végére értünk. Két képviselőtársunk jelentkezett napirend utáni fels zólalásra . Elsőként megadom a szót Farkas Gergelynek, a Jobbik képviselőjének. Felszólalásának címe: “Emlékezés a méltatlanul elfelejtett írókra”. Öné a szó öt percben. FARKAS GERGELY (Jobbik) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársa im! Méltatlanul elfeledett irodalmi nagyjainkból indított felszólalássorozatom mai részében ismét egy olyan embert szeretnék elsősorban a kormány, de egyben minden honfitársam figyelmébe ajánlani, akiről szomorúan kell megállapítanom, hogy bár kiemelkedő a lakja volt a magyar irodalomnak, ma mégsem az őt megillető helyen kezeljük őt. Dsida Jenő neve ugyan sokaknak ismerős lehet, mégis nagyon kevesen tudják azt, hogy az egykét közismert versén túl rövid élete ellenére is milyen jelentős és maradandó életműve t hagyott hátra, milyen nagyszabású költője is volt ő az erdélyi magyarságnak. Munkásságával már életében sokat adott korának, és sokat tudna adni napjainkban is, mind életművének esztétikai értékével, mind értékes gondolatok közvetítésével, amennyiben sik erülne lépéseket tenni megismertetése, népszerűsítése érdekében. Ennek egy apró eleme a mai felszólalásom. Dsida Jenő Szatmárnémetiben született 1907ben, de élete nagy részét Kolozsvárott töltötte. Már 17 éves korától versei jelentek meg Benedek Elek Cimb ora című lapjában, 19 éves korától pedig már több újság publikálta műveit. (19.00) Benedek Elek unokáknak kijáró szeretettel és felelősségtudattal segítette a pályakezdő költőt az önmagára találásban, tehetsége kibontakozásában. A csodagyerek szárnypróbálg atásai után jogi tanulmányokat folytatott, amit azonban nem fejezett be, mert magával ragadta a folyóiratszerkesztés, az újságírás, a tevékeny irodalmi élet és a műfordítás varázsa. Fiatalkorát beárnyékolta az első világháború szörnyűsége és a családját e kkor ért tragédiák. Ezt tetézte be az 1920as trianoni békediktátum, amelynek fájdalma tettekre sarkalta: szívvellélekkel a vele együtt nagykorúvá váló és önmagára eszmélő erdélyi magyar irodalom, a romokon felépült új intézményrendszer szolgálatába szegő dött. Elsősorban a transzszilvanizmus jegyében szárnyat bontó, az önálló erdélyi hagyományok őrzését és gazdagítását hivatásának tekintő nagy írónemzedékhez, a Helikonmozgalomhoz fűzték szoros szálak, amit olyan nevek fémjeleztek, mint Tamási Áron, Remény ik Sándor, Kós Károly vagy épp Makkai Sándor. Dsida Jenő publicisztikai és költői munkája során kiemelten fontosnak tartotta anyanyelvünk ápolását. Ennek okát a következő gondolatai fejezik ki legjobban: “Aki elvesztette, elfelejtette anyanyelvét, elveszte tte és elfelejtette nemzetét is. S az a nemzet, mely elfelejtette nyelvét, elvesztette önmagát. Megszűnt és meghalt, befejezte pályafutását, megérett arra, hogy a történelem
