Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 5 (32. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Balczó Zoltán): - VÁGÓ GÁBOR (LMP):
371 A közelmúltban is volt ilyen nap, a közelmúltban is volt ilyen időszak, ezért a tisztelt képviselő asszonyok és képviselő urak emlékezetébe idézem, hogy 20 04. április 25én hosszú évek tárgyalásai és küzdelmei után újraállítottuk Aradon, a Tűzoltó téren a szabadságszobrot. Érdemes megemlíteni azok nevét, akik ezt elkezdték, egymást követő kormányok: Antall József, Horn Gyula és Orbán Viktor kormánya, és font os megemlíteni Medgyessy Péter miniszterelnököt és az ő kormányát, akinek a tárgyalásai révén és tárgyalásai eredményeként a szabadságszobor ismét áll. (9.20) És bár lehet, hogy többeknek ez nem tetszetős, mégiscsak ildomos megemlíteni, hogy ebben a folyam atban Dávid Ibolya, korábbi igazságügyminiszter, a Magyar Demokrata Fórum elnöke jelentős szerepet játszott. Mindannyian, akik magyarnak valljuk magunkat szerte a világon, ezekre a pillanatokra október 6a előnapján érdemes, hogyha emlékezünk. Elnök úr, k öszönöm szépen a szót. (Taps.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Megköszönöm a képviselő úr felszólalását, és megkérdezem, hogy a kormány nevében kíváne valaki felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Nem. Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Vágó Gábor f rakcióvezetőhelyettes úr, LMP: “Se pénz, se posztó” címmel. Képviselő úr, öné a szó. VÁGÓ GÁBOR (LMP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. Engedjék meg, hogy pár másodpercben a témámtól függetlenül megemlékezzünk a tegnapi kolontári vörösisz apkatasztrófa áldozatairól. Szeretném kinyilvánítani az LMP nevében a részvétünket az áldozatok családjainak, és köszönetet a segítséget nyújtó embereknek és munkásoknak. De hogy térjünk rá egy másik katasztrófára, ami talán sokkal súlyosabban fenyeget: e z az egész társadalmi berendezkedésünket fenyegeti. Kötcsén a miniszterelnök úrtól forráskivonásról hallottunk szavakat, a pontos szöveget még továbbra sem tudjuk. Pintér miniszter úrtól meghallgathattuk szegénybeszédét, amely ismét azt vetíti elő, hogy há rommillió szegény országa leszünk, és kriminalizációs eszközökkel próbálják majd megoldani a szegénységet. Hol van már a szociális népszavazás? Hol van már az, amikor a Fidesz tényleg a legszegényebbek hangján szólt? Most már a kormány a szegénység ellen k arhatalmi eszközökkel és nem hosszú távú szociálpolitikával kíván fellépni. Nemsokára megtudjuk a költségvetési számokat a szociális területre - már hogyha lesz költségvetés. Jelenleg Matolcsy minisztériumában a sajtóhírek alapján akkora ká osz van, hogy már ez is megkérdőjeleződik. De lássunk egykét árulkodó jelet, hogy miként löki el magától a kormány a szegényeket és a középosztályt! Először a közszolgáltatások sínylik meg a gazdagoknak juttatott adókedvezményeket, a Kóka helikoptere után befizetett adó helyett ugyanúgy lehetne támogatni a valódi átalakítását a vidéki közlekedésnek, és nem látszatintézkedésekkel toldozgatnifoldozgatni. Hol van már az, hogy ütemes menetrendet vezetnek be vidéken? Erre három vonatpár jár naponta - továbbra sem használja senki. A vidéki egészségügy is hatalmas válságban van: Félegyházán bezárták a kórházat. Hol hallunk szavakat az egészségügyi reformról? Továbbra is csak látszatintézkedések és szimbolikus politizálás folyik. Ideje elkezdeni kormányozni! Az ok tatás területén az iskolai hiányzást gyámügyi problémává silányították, amely a magántanulóknak kedvez - azok lesznek majd a szegény emberekből. Az LMP az egyéni fejlesztés, a mentorálás, az iskola és a család segítő kezét erősítené meg.
