Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 30 (55. szám) - A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény módosításáról szó... - ELNÖK (Jakab István): - GÚR NÁNDOR (MSZP): - ELNÖK (Jakab István): - DR. APÁTI ISTVÁN (Jobbik):
3675 Kezdeném azzal, hogy a tavaszi, nyári ülésszak idején, amikor sorozatban olyan javaslatokat nyújtott be a FideszKDNP, illetőleg a FideszKDNP képviselői, amelyekkel igen messzire és igen durván elrúgták a labdát, illetőleg ellép tek a rajtvonaltól, értem itt a 2010. évi L. törvényt vagy az önkormányzati törvényt, a polgármesteri jogállásról szóló törvényt és a kapcsolódó alkotmánymódosítások kérdését, akkor én magam is és a Jobbik Magyarországért Mozgalom frakciója is a legkeménye bb kritikával, a legélesebb megfogalmazásokkal támadta, kritizálta ezeket a törvényjavaslatokat, hiszen ezek valóban személyre szabottak voltak, ezek valóban a hatalom bebetonozását szolgálták, és valóban nem a demokrácia nagyobb dicsőségére szolgáltak. It t azonban másról van szó. Én nem nagyon látom annak értelmét, és nem tudom követni, képviselni sem azt az ellenzéki magatartást, ami, úgy látom, egyrészt szerencsére a Jobbikot nem jellemzi, másrészt egyesek 20 év alatt úgy megszokták, hogy most már, ha ak arnának, sem tudnának megváltozni, nevezetesen, hogy csak azért tagadjunk valamit, csak azért támadjuk, csak azért kritizáljuk, mert éppen a kormány nyújtotta be. (14.50) Ennek semmi értelme nincs, éppen ezért… (Közbeszólás az MSZP soraiban.) Vagy akár a k ormány tagja, akár egy FideszKDNPs, akár egy kormánypárti képviselő, teljesen mindegy, képviselőtársam. Csak azért kritizálni valamit, mert nem a saját kútfőből pattant ki, illetve csak azért szembehelyezkedni, hogy mondjunk valamint, mert akkor érdekes valami, ha a szó nem passzol, hát, ezen túl kellene lépni, mert valóban nem egy érett politikai magatartás. Én úgy gondolom, amikor a kritikának van itt a helye, akkor a legkeményebben kell fogalmazni, de itt nem erről van szó. Nagyon helyes az, hogy igeni s lehetséges a polgármesterek illetményének kisebb összegben való meghatározása. Most nyilván a főállású polgármesterekről beszélek, arról szól a törvényjavaslat is. Nem tudom, miért kell ennek politikai hátteret tulajdonítani, vagy politikai maszlagokat b elevinni. Itt arról van szó, hogy egyrészt több helyen a költségvetés helyzete indokolttá teszi, hogy a polgármester illetményét alacsonyabb összegben állapítsák meg, mint a korábbi polgármester illetménye volt, másrészt pedig valóban, igen pontos szorzósz ám közötti határok vannak, a köztisztviselői illetményalap és az adott szorzószám szorzataként jelenik meg a polgármester illetménye, és van egy minimális szorzószám valamennyi településkategóriánál, ami a települések lakosságszámához igazodik, tehát ez ke llő garanciát jelent esetlegesen az MSZPs vagy a függetlenség álcája alatt MSZPs színekben mandátumot szerzett polgármestereiknek is. Tehát itt nem arról van szó, hogy egészen minimális összegre lehet lecsökkenteni. Itt a szorzószámok kérdése világosan r endezi azt, behatárolja annak a lehetőségét, hogy meddig lehet lecsökkenteni. Tehát ne tévesszük meg a tévénézőket, ne tévesszük meg az embereket, itt koránt sincs arról szó, amiről önök beszélnek. Ez az egyik. Higgyék el nekem, hogy az emberek részéről má r régi elvárás, a választópolgárok már régóta megfogalmazzák, hogy micsoda dolog az, hogy kötelező egy főállású polgármesternek ugyanazt az illetményt megadni, mint a korábbinak, miért nincs lehetőség arra, hogy alacsonyabb összegben állapítsuk meg. Aztán, ha a polgármester jól teljesít, jól dolgozik, illetve a település költségvetési helyzete is lehetővé teszi, akkor megvan a lehetősége a testületnek arra, hogy később a polgármester illetményét és ezzel együtt, ha költségátalányban részesül, akkor a költsé gátalányát is megemelje teljesítményarányosan; ennek a korrektségéhez nem is férhet kétség. Amit viszont nyilván e vonatkozásban is kifogásoltunk vagy kifogásolunk továbbra is, az a külsős alpolgármesteri intézmény. Nagyon helyes, hogy ha egy alpolgármeste rt választ egy testület, akkor az belsős lehet. Tulajdonképpen ez a szabályozás lényege. Viszont nyilvánvalóan a módosító indítványainkban mi is ki fogunk arra térni, hogy ismételten megpróbáljuk a külsős alpolgármesterek létszámát korlátozni, hiszen ezzel akkor sem értettünk egyet, amikor tavasszal ezt tárgyaltuk, most sem értünk egyet. Teszünk még egy határozott kísérletet - bár illúzióink nincsenek , hátha sikerül. Az aljegyző kérdésében sem hiszem, hogy valami óriási veszedelmet kellene látni. A legnag yobb probléma inkább az, hogy azokon a településeken - és adott esetben ezek ötezer, sőt háromezer
