Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 30 (55. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - Egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (Fidesz): - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - SZŰCS ERIKA (MSZP):
3623 tere mtett bennünket az Úristen. És valóban, vannak dolgok, amikben más feladatra teremtett, meg vannak dolgok, amikben nagyon is egyforma feladatra teremtett bennünket. A járulékemelés olyan intézkedést finanszíroz, ami nem váltja ki az óvodaibölcsődei igényt , Tarnai képviselő úr, önnek mondom. Nagyon téved. Mert megint egy felső középosztálybeli, általánosnak tekinthető családmodellt vetítenek ki az egész országra, és alkotnak hozzá szabályozást. Ezzel egy viszonylag szűk kört tényleg kedvezményeznek, másokat meg ebből a kedvezményből kirekesztenek. Ugyanis ez egy nagy ház, ahol a felső szinten laknak a szülők, alsó szinten a fiatalok, dolgoznak az idősebbek is, dolgoznak a fiatalabbak, és sokkal kényelmesebb a család életét megszervezni, ha az idős vagy közép korú hölgynek nyugdíjlehetőséget biztosítunk, és innentől kezdve a családba egy új energia, egy új erőforrás kerül. De tudjáke önök, hogy az országnak abban a felében, amely gazdaságilag hátrányos a rendszerváltás óta, az a jellemző, hogy sajnos a fiatalo knak el kell menni vagy elmennek? Nem egy településen laknak a szüleikkel, tehát ez az intézkedés családpolitikai szempontból ezeket a problémákat nem orvosolja. Tehát tisztelettel kérem a kormányzó frakciókat, hogy ne adják fel az óvoda, bölcsődefejleszt ési elképzeléseiket, és ne számoljanak azzal, hogy ez az intézkedés majd kiváltja a bölcsőde- és óvodafejlesztési igényeket, mert van, ahol kiváltja, a hátrányos helyzetűeknél viszont nem. És ha feladják ezeket az intézkedéseket, akkor éppen a nehéz helyze tben lévőknek lesz még nehezebb a helyzete. Ha ezt a törvényjavaslatot nyugdíjintézkedésként nézem, illetve ennek 1. §át, mert én arra fokuszálok, nagyon sok ellentmondást hordoz. Ugyanis a nyugdíjba vonulási életkorban nagyon nagy különbségek lesznek azé rt, mert sunyi módon átértelmezik a szolgálati idő fogalmát, és jogosultsági időt kreálnak belőle. Emiatt 57 évvel idősebb korban válhat ki a munkaerőpiacról, és térhet vissza családjához, amit önök annyira óhajtanak, az a nő, aki főiskolát, egyetemet vég zett. Gúr képviselőtársam már elmondta, hogy a magyar társadalomban az a jellegzetesség, hogy a nők átlagos iskolai végzettségi szintje magasabb, mint a férfiaké. Nem tudom, mi az igazságos abban, hogy az egyetemet, főiskolát végzett nő 40 év utáni nyugdíj ba vonulása 62 év vagy 63? Mi ebben a kedvezmény? És miért nem érzik önök azt, hogy ez az érintettek becsapása? Mert ők így érzik, ők komolyan csalódottak. Sérelmezik azt is a nők, hogy az utóbbi 20 évben nagyon rossz munkaerőpiaci esélyekkel rendelkező t érségekben élő nők hátrányba kerülnek ezzel a törvénnyel, mert a foglalkoztatást pótló ellátások, mindenekelőtt a munkanélkülijáradék vagy munkanélküliellátások, illetve az ápolási díj, amely jellemezően, ha nem fogyatékos gyermek, hanem idős családtag á polásáról van szó, valójában foglalkoztatást pótló jövedelem, kiesik a jogosultsági idő számításából. Ne gondolják azt, hogy Magyarországon mindenki, aki dolgozni szeretett volna, tudott, és csak az volt munkanélküliellátáson vagy ápolási díjon, aki nem a kart dolgozni, vagy így tartotta kényelmesebbnek az életét. Ez egy nagyon súlyos, megint az ország kettészakítottságából adódó hátrány, éppen a hátrányos helyzetű térségeknek; mert önhibájukon kívül kerültek ebbe a helyzetbe, ők fogalmazzák meg. (11.10) Ka ptam egy levelet, amiben leírja az édesanya, hogy van 35 év munkaviszonya, 4 évet a gyermekekkel töltött otthon - ez 39 - és van egy év munkanélküliellátása, és nem élhet ezzel a kedvezménnyel, pedig biztos, hogy abban az egy évben, amikor munkanélküliel látáson volt, szívesen dolgozott volna, ha módja lett volna. Ez egy Békés megyei hölgy éppenséggel. Tehát azt kell mondanom, hogy önhibájukon kívül kerültek ebbe a helyzetbe, és ez a törvényjavaslat bünteti őket azért, amiért ők nem felelősek. Kimaradnak j árulékfizetéssel fedezett időszakok a beszámíthatóból. Önök szerint igazságos az, hogy valaki járulékot fizetett, vagy valakinek a nevében és helyett járulékot fizettek, és ezután mégsem szerezhet jogosultsági időt? Nem tiszta a törvényben jelen pillanatba n, hogy mi lesz azokkal a már mások által említett speciális helyzetekkel, amikor a munkakörre amúgy is korkedvezmény
