Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 30 (55. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - Egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (Fidesz): - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - SZŰCS ERIKA (MSZP):
3621 Ugyancsak kétperces hozzászólásra adom meg a lehetőséget TuriKovács Béla képviselő úrnak, Fidesz. DR. TURIKOVÁCS BÉLA (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Hal lgatva az időnként nem túl magasröptű vitát az egyébként valóban fontos törvényjavaslatnál, néhány kérdésre valóban választ kell adni, ez meggyőződésem. Például arra, hogy miért a nők és miért nem a férfiak. Erre mindjárt van is néhány válaszom. Az egyik a z, hogy akárhány évesek vagyunk is, a nőket jobban szeretjük. Ez valahol benne van minden férfiember gondolkodásában, s én ezt már csak ezért is jó szívvel meg tudnám szavazni. De benne van az is, hogy a nő negyvenévi munkaviszony után képes családösszetar tó lenni, ami nem mindig mondható el a nyugdíjba kerülő férfiakról. Időnként a nyugdíjba kerülő férfiak sokkal, de sokkal nehezebben találják meg azt az élethelyzetet, amiben segíteni tudják a családot. Egy negyvenévi munkaviszony után - ki kell mondani - még életerős nő képes arra, hogy rengeteget tegyen a családjáért. Ha csak ennyit teszünk, akkor valamit már mozdítunk azon, amin eddig nem tudtunk. És most nem a demográfiáról beszélek, hanem az egészséges, jó családi életről. Miért van az, hogy aki főisko lát meg egyetemet végzett, az úgy tűnik, hogy e törvény alapján nem azonos helyzetben van azokkal, akik nem ezt végezték? Ez azért van, mert más élethelyzet van. Az, aki egész életében nem az egyetemet koptatta, néha nagyon hosszú évekig, esetenként akár n yolctíz évig is, aki nem olyan módon töltötte az életét, ami könnyebb élethelyzetet jelentett mindannyiunknak, hanem egy sokkal súlyosabb munkás élethelyzetet jelentett, náluk talán indokoltabb preferálni azt, hogy 40 év után el tudjanak menni nyugdíjba. Ha mindezeket figyelembe egvalósítást, és mérlegeljük azokat az érveket, amelyeket eddig hallottunk, akkor a legfontosabb érv mégiscsak az, hogy most adunk valamit egy olyan társadalmi rétegnek, amelyik eddig nem nagyon kapott semmit. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Egyelőre nincs több kétperces hozzászóló, ezért gyorsan visszatérünk az előre bejelentett felszólalói listához. Megadom a lehetőséget Szűcs Erika képviselő asszonynak, MSZP. SZŰCS ERIKA (MSZP) : Köszönöm a szót, elnö k úr. Tisztelt Ház! Azt gondolom, hogy sok mindenről szó esett itt, és kell is, hogy szó essen, hiszen ez nem önmagában értelmezhető törvény, ennek nagyon sok vonatkozása van. Magában az indoklásban és az előterjesztői expozéban is szó volt nem egyszerűen csak nyugdíjról, hanem családtámogatásról, gyerekvállalásról, iskolázottságról és sok minden másról, és azt gondolom, ennek helye van, hogy tágabb összefüggésben próbáljuk meg elhelyezni ezt a dolgot. Én most nagyonnagyon hátrányosnak érzem a FideszKDNP taktikáját, ami egyébként az egész törvénykezésben, amióta kormányon vannak, megfigyelhető: tulajdonképpen titkolja az átfogó nyugdíjrendszeri elképzeléseit. Például azt, hogy olyan nyugdíjrendszert képzel el a jövőben, amiben van szerepe a korhatárnak egy általán, és például az emelt korhatárnak vane szerepe, vagy vissza akarja csinálni, vagy pedig teljes egészében át akar térni egy olyan rendszerre, amelyben a szolgálati idő alapján lehet nyugdíjjogosultságot szerezni. Azért nagyon fontos ez, mert teljese n másként értékelendő ez az intézkedés, ha a későbbiek egy korhatár nélküli vagy csökkentett korhatárú, vagy pedig a jelenlegi korhatár mellett történő intézkedést jelentenek. Ugyanis egészen másfajta társadalmi következményekkel kell számolni az egyik és a másik esetben, s lehet, hogy amit most előnynek tartunk benne, az hátrány, vagy amit hátránynak tartunk mi, az éppen előnyére válna. Ezért engedjék meg, hogy feltételezések mellett mondjam el a véleményemet, és ha ezek a feltételezések a későbbiekben nem igazolódnak, akkor a véleményemet is engedjék majd meg újrafogalmazni. (11.00)
