Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 30 (55. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - Egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - GÚR NÁNDOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
3603 számítások, akkor 450500 ezer forinttal fog havonta nettóban többet keresni? Rendben van ez így? Jól van ez íg y? Ez az az út, amit járni kell? Szóval, azt akarom mondani, ezek mindmind szervesen és szorosan összefüggő kérdések, hogy meggyőződésem szerint nem ez az út, amit járni kell. Már csak azért sem, mert azért, hogy ilyen kiadásokat lehessen tenni, azért azt is megteszik, hogy az emberekre áthárított, kivetett adókat ültetnek rá. Emlékezzenek a bankadóra, közben arra is emlékezzenek, eltelt néhány hónap, hogy mondjuk, a folyószámlavezetési díjak változtake vagy nem. Emlékeznek különadókra akár az energiasze ktorban, akár a kiskereskedelemben a távközlés kapcsán. De ha nem a különadókról beszélek, akkor megint visszatérhetnék, emlékeznek az elkobozni kívánt magánnyugdíjpénztári megtakarítások 17003000 milliárd forintos nagyságrendjére, amit folyó kiadásokra kívánnak felhasználni. S mindezt miért s kikért teszik? Az előbb mondtam, nem a társadalom messze többségéért, nem: a tehetősek szűk köréért. Ehhez teszik azt ma, amit mondtam, hogy elkoboznak, hogy zsarolnak. Ehhez teszik majd holnap azt, hogy netán hozzá akarnak nyúlni az emberek folyószámláihoz? Ehhez teszik majd holnapután azt, hogy akár ingóságokat vagy ingatlanokat akarnak elkobozni, mert valamiből fedezni kell a folyó kiadásokat? Meddig mennek el, s hogy gondolják, hogy ez az emberek érdekét szolgálj a? Hogyha nem ebbe az irányba akarok menni, hanem tételesen, mondjuk, a mostani törvénytervezet fonákjaival akarok foglalkozni, akkor mondok ehhez illesztetten is néhány gondolatot. Ígéreteket szajkóztak, mint ahogy mondtam, 40 év jogosultsági idő után elm ehetnek a hölgyek, de azt nem mondták, hogy közben sarcolnak. Említettem, említettem, ez a sarc, ez a 9,5ről 10 százalékra való járulékemelés 3540 milliárd forintot jelent. (Közbeszólások a Fidesz soraiból.) Említettem azt is, hogy nagyon sok számítás al apozza meg. Az önöké természetesen nem, mert eddig nem is volt, a tegnapi nap ütötte fel először a fejét, hogy igazából ezen peremfeltételek keretei között 46, maximum 8 ezer ember az, aki érintetté válhat. Önök most 24ről beszélnek, mert visszafelé szám olnak. Fél százalék mit jelent? 3540 milliárdot, hát akkor úgy kell számolnunk, hogy annyi ember legyen érintett, mint amennyi elviszi ezt a járuléknövekedésből származó bevételt. Szeretném jelezni, egy év múlva térjünk vissza, nézzük meg, hogy mennyien i s voltak érintettek, mibe is került ez, és akkor meglátjuk, hogy az a járuléktöbblet, amit önök kivetettek, annak milyen hányadát vitték el más irányba. Megint csak hogyan, s hol csapták be az embereket. Azt is szeretném elmondani, hogy miközben bért fagya sztanak be, miközben emberek sokaságát rúgják ki, aközben teszik mindazt, amiről beszélek, hogy a tehetőseket kedvezményezik mások kárára, rovására. A nők és a férfiak: a nők és a férfiak ebben a kérdésben miért különböznek egymástól? A diszkrimináció, az alkotmányosság keretei közötti kérdések azok itt nem sértik az önök gondolkodását? (Moraj a Fidesz soraiban.) Nem, valószínű, nem sértik, merthogy a törvénytervezetben fel sem vetik annak a kérdéskörét, hogy mondjuk, 40 év szolgálati idő után bárki Magyaro rszágon nyugdíjba mehessen. Azt gondolom, ez egy hibás logika. Azt gondolom, az is hibás, hogy a hölgyek viszonylatában a nők és a nők között is különbséget tesznek. Különbséget tesznek egyszerűen annak okán, hogy a szolgálati idő számítása tekintetében re ngeteg olyan tétel van, amelyet önök nem hajlandók befogadni, nem hajlandók alapul venni. (9.40) Az alacsony iskolai végzettségű hölgyek gyakorlatilag kedvezményezettjei ennek a történetnek azokkal szemben, akik a tudás megszerzésére energiát fordí tottak. Hiszen nem ismerik el sem a szakmunkás időszak, sem a felsőoktatás rendszerében töltött időtartamot a számításnál. Nem ismerik el, mert a szolgálati idő számításánál különbséget tesznek. Különbséget tesznek, úgy, ahogy mondtam, a szakmunkástanulók vonatkozásában, a felsőfokú képzés tekintetében, a munkanélküliellátás időszakában töltött időtartam vonatkozásában, az ápolási díj keretei között töltött időszakban vagy épp a táppénz vonatkozásában is. Azt gondolom, ami után nyugdíjjárulékot fizettek az emberek, az ilyen értelemben különbségtétel tárgya nem lehet. De önök mégis azzá teszik.
