Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 4 (31. szám) - Az afganisztáni Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erők (ISAF) műveleteiben történő magyar katonai részvétel engedélyezéséről szóló 2113/2008. (VIII. 27.) Korm. határozat módosításáról szóló beszámoló; az afganisztáni Nemzetközi Biztonsági Közreműködő ... - ELNÖK (Lezsák Sándor): - SZABÓ TIMEA (LMP):
326 Összefoglalva tehát azt szeretnénk, ha minél nagyobb átláthatóság és minél több információ állna a parlamenti pártok rendelkezésére, és ennek megfelelőe n kezdeményezni is fogjuk a külügyi, illetve a honvédelmi bizottság rendszeresebb ülésezését és közös gondolkodás elindítását a parlamenti pártok, illetve a minisztérium között. S ahogy említettem, a PRT, úgy gondoljuk, most már nem tudja ellátni a feladat át, kiüresedett, így aztán más irányú felajánlásokkal és más feladatú emberekkel szeretnénk ezt kiváltani. A végére még engedjenek meg egy megjegyzést Gyöngyösi Márton képviselőtársamnak: hippi stílus, divat, öltözködés. A képviselőtársam tud ennél jobbat, vannak ennél jobb szakmai érvei is, igaz, ezeket most nem hallottuk, de erre a színvonalra nem kellene lemenni. De gondolom, ezt majd megbeszéljük a folyosón, ahogy önök szokták. (Derültség a Fidesz soraiból. - Taps az LMP soraiból.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen. A következő hozzászóló Szabó Timea képviselő asszony, LMP. SZABÓ TIMEA (LMP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Örülök, hogy az LMPből többen is megszólalunk, jelezvén, hogy azért nekünk csak van valamennyi mondaniva lónk Afganisztánnal kapcsolatban, az afganisztáni szerepvállalással kapcsolatban. Az előttünk fekvő jelentés és határozati javaslat, úgy gondolom, nem csak politikai célszerűségi szempontok alapján vizsgálható. Feltételezem, de legalábbis remélem, hogy sen kit nem ér meglepetés, ha azt mondom, hogy ahol egy kormánydöntés következtében honfitársaink életüket veszthetik vagy olthatják ki másokét, ott elvi kérdéseket is mérlegelni kell. Igaz ez akkor is, ha a veszélynek kitett társaink a kockázat tudatában váll alják feladatukat. Mondhatnánk azt, hogy az iránymutató elv minden ilyen esetben a nemzeti érdek kell hogy legyen. Talán így is van, de azt látni kell, tisztelt képviselőtársaim, hogy ez az elv túl tágan értelmezhető. A miniszterelnöki időkeret is szűk len ne annak felsorolásához, hogy a XX. században a magyar állam tisztségviselői mi mindenféle döntésükhöz találták meg az erkölcsi igazolást a nemzeti érdek kényelmes fogalmában. Mi, az LMP képviselői úgy látjuk, Magyarország nemzetközi szerepvállalását a vil ág konfliktuszónáiban ennél precízebb elvekre kellene alapozni. Azt szeretnénk, ha Magyarország a konfliktusok megelőzésében, a nemzetközi segélyezési és fejlesztési programokban és nem harci, támadó kezdeményezésekben vállalna gazdasági erejéhez mérhető s zerepet. Csak közbevetőleg jegyzem meg, hogy a millenniumi fejlesztési célokban vállalt hozzájárulásunktól nagyon messze vagyunk. Nincs ez másként egyéb nemzetközi anyagi kötelezettségvállalásunkkal sem. Magyarország tehát messze van az általunk kívánatosn ak tekintett nemzetközi szereptől. Persze nem lehetséges minden konfliktust megelőzni. Ilyen esetekben szerintünk a hangsúlyt a konfliktus rendezése utáni helyzetre való felkészülés elősegítésére kellene helyezni. Mivel a délszláv háborúk utá n Magyarország éppen ilyen missziókban szerzett nem elhanyagolható presztízst, ez nemcsak elv, hanem célszerű politika is. Az Afganisztáni Tartományi Újjáépítési Csoport, azaz a PRTmisszió elviekben és néhány év kemény munka és a feladatok pontos tisztázá sa után akár meg is felelhet ezeknek az igényeknek. Különösen Gyöngyösi képviselőtársamnak mondom, hogy két évet töltöttem Afganisztánban, így 2003ban szemtanúja voltam az első PRTcsoportok érkezésének és munkája kezdetének. Örülök, hogy a Jobbik azt han gsúlyozta ki leginkább, hogy szegény afgánok, amivel abszolút azonosulni tudok az ottani tapasztalataim miatt, és hogy milyen hősök az afgánok, illetve hogy Ronald Reagan milyen klassz beszédet mondott. Mi arra fektetjük a hangsúlyt leginkább, hogy Magyaro rszág szempontjából fontose, hogy ott legyünk, és nem az Egyesült Államok szempontjából. Nem arra fektetjük a hangsúlyt, hogy az Egyesült Államok mennyi pénzt költött Afganisztánra, illetve hogy mekkora hősök az afgánok. Egyébként a PRTcsapat tekintetébe n - nem tudom, a képviselőtársam ott volte : az ottani tudás, tapasztalat, helyi kultúra és a történelmi ismeretek hiányában hatalmas
