Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 4 (31. szám) - A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény és más törvények szolgálati viszonnyal összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - VOLNER JÁNOS (Jobbik): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. DOROSZ DÁVID (LMP): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - JUHÁSZ FERENC (MSZP):
317 gondolkodtunk, a kispapák ügyéről, és teljesen természetesen akad olyan kérdés, ami a nemzetközi együttműkö dés okán kell hogy bekerüljön egy törvénytervezetbe. Azaz a szolgálati törvény módosítását egy teljesen jogos, az élet és a napi követelmények által kikényszerített jogalkotási folyamatnak tekintem, és azt kell mondanom, hogy gyakorlatilag ez a törvényterv ezet megfelel annak a követelménynek, amit szakmai minimumnak, elvárható figyelmességnek tekintünk. Olyan kérdéseket szabályoz, amelyek a napi élethez mindenféleképpen szükségesek. Pontosan tudom, hogy laikusok számára van benne óborzasztó kifejezés, a har ctéri mentő és életmentő és ezek funkciója közötti különbségtétel, de bizony a különböző személyiségi jogok, az ellátás és egyéb miatt különbséget kell tenni még akkor is, ha egyébként ez vizuálisan nehezen elképzelhető. Teljesen természetes, hogy olyan vá ltozásokat is érvénybe kell léptetni a törvényjavaslat során, amelyeket a napi élet produkál. Ilyen a tábornokokkal szembeni fegyelmi eljárás, illetőleg büntetőeljárás kérdése. (17.40) Az az igazság, hogy annak idején eszébe nem jutott a jogalkotónak, hogy ilyenre akár sor is kerülhet, éppen ezért az, hogy ez ide most bekerül, ez is teljesen természetes. Két dolog van, amiről külön szeretnék szólni, és amellyel kapcsolatosan aggályt szeretnék kifejezni. Az egyik a törvénytervezet 5. §ában szerepel, nevezet esen az, hogy a jogalkotó azt szeretné, ha az elkövetkezendő időszakban szolgálati viszonyt lehetne különböző társadalmi szervezetekben is teljesíteni, azt szeretné, ha szolgálati viszonyt civil és egyéb közegben is lehetne teljesíteni. Ez tökéletesen fele sel azzal a kezdeményezéssel, amit a miniszter úr az imént is mondott, hogy a társadalmi presztízs visszaállítása és a hadsereg depolitizálása. Tudniillik gondoljanak abba bele, hogy ma tilalmazzuk a katonát katonai szerepvállalása előtt vagy közben a teki ntetben, hogy politikai szerepet vállaljon bármelyik politikai pártban, sőt mi több, még egy bizonyos türelmi időt is le kell töltenie ahhoz, hogy politikára adhassa a fejét, ám de, ha ő nem párttag, a miniszter egyedi engedélyével akár politikai pártnál i s, mint társadalmi szervezetnél is teljesíthet tanácsadói szerepet, úgy, hogy egyébként a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagja. Nyilvánvalóan nem ez a jogalkotó szándéka. Nyilvánvalóan nem azt gondolja, hogy erre volna szükség, de hogy ezt lehetővé t eszi, az egészen biztos. Nem gondolom, hogy az az elképzelés vagy az a szándék, hogy esetleg sportolókat, volt olimpikonokat és másokat lehetne ilyen módon bevonni, ez megfelelő eljárás. Alapvetően azt támogatom most is és a későbbiekben is, amit az elmúlt időszakban, úgy tűnt, hogy ez a kormány is támogat, hogy tegyük depolitizálttá a Magyar Honvédséget, amennyire csak lehet, és minden olyan civil szervezetet, amelynek vannak politikai oldalhajtásai, minden olyan társadalmi szervezetet, amely aktívan polit izál, ha lehet, próbáljuk elzárni a Magyar Honvédséggel való és a személyi állománnyal való hivatalos kapcsolattartástól. Ennek megfelelően én magam módosító javaslatot terjesztettem be ennek a paragrafusnak az elhagyására vagy legalábbis módosítására. Min denféle megoldás érdekel. Ha van célszerű ok arra vonatkozóan, hogy melyik társadalmi szervezethez, közalapítványhoz lehetne célszerű hivatásos katonát delegálni, ebben mi együttműködőek vagyunk, de így elvileg és általánosan megfogalmazva egészen bizonyos an felesel azzal az állásponttal, amit a kormány megfogalmaz, felesel azzal, amit én gondolok erről, és nagy valószínűséggel a jogállamiság követelményeivel is felesel. A másik kérdéskör, amely nyilvánvalóan nem az általános vitához tartozik, és a részlete s vitában lesz erről módunk beszélni, de mivel LMPs képviselőtársam ezt jelezte, szeretném elmondani önöknek, hogy a Magyar Honvédségben van egy hivatalos előmeneteli rend. A hivatalos előmeneteli rendnek az a lényege, ha valaki x évet letölt, akkor magas abb rendfokozatba kell léptetni, egyszerűen azért, mert ez jár neki. Viszont a szolgálati rendben és a Magyar Honvédség felépítésében bizonyos beosztásokat csak bizonyos rendfokozatig lehet ellátni. Azaz, ha egy távírásszal nagyon ki akarunk tolni, akkor n em adjuk meg neki azt a lehetőséget, amit a törvénytervezet kezdeményez, hogy tudniillik a miniszter vele egyetértésben helyben hagyhassa, akkor őt előléptetem, és egyébként a
