Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 23 (51. szám) - Az agrárkamarai rendszer új szervezeti és működési feltételei kialakításának elősegítésével összefüggő egyes kérdésekről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. ÁNGYÁN JÓZSEF vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár:
3140 De ez nem a kamarai törvény. Ez az előterjesztés próbálja egy ilyenfajta széles körű párbeszéd föltételeit stabilizálni, tehát mélységes en egyetértek azzal a fölvetéssel, amit a képviselő asszony mint jogos elvárást fogalmaz meg a kamarai törvénnyel kapcsolatban. Ez sokkal fontosabb intézmény annál, semhogy ezt másképp vezethessük be. Itt konszenzusra kell jutni az agrárium, a vidék szerep lőivel, és azzal is egyetértek, ahogy ez itt fölmerült, hogy nem egyszerűen csak a korábban agrárszereplőknek vett szereplőkről van itt szó, hanem a vidék szereplőiről, és ebben a körben kell széles körű vitát folytatni arról, hogy milyen kamarára is van s zükségünk. Nos, oly mértékben eltér a mai kamarai rendszer - a szocialista oldali hozzászólásokkal kapcsolatban hadd jegyezzem meg - egy működőképes nyugateurópai kamarai funkciótól és rendszertől, hogy ahhoz, hogy ezt az átalakítást le tudjuk vezényelni, és a társadalommal megvitatva tényleg működőképes kamarai rendszert tudjunk kialakítani, ehhez körülményeket kell teremteni. Nem céloz mást ez az előterjesztés, mint hogy a föltételeket ehhez az átalakításhoz valóban biztosítsuk. Tehát olyan törvényt tudj unk megalkotni a parlamentben, ami élvezi a társadalom, az érintettek többségének a támogatását. Pont arról szól a történet, és talán ebben különbözik az egyéb kamaráktól, hogy most jön létre egy önálló agrárkamara. Most jön lé tre egy olyan rendszer - reményeink szerint , ami azokat a funkciókat el fogja látni, amit egyébként Ausztriától Franciaországig a kamarák ellátnak. Itt egy hárompólusú partnerségről van szó. Kérte a képviselő úr, hogy talán picit a konstrukcióról, és hog y hogyan kapcsolódik ez a kormányzati elképzelésekhez, egy hárompólusú együttműködésről van szó. Ahhoz, hogy a vidéket és az agráriumot abból a helyzetből kihozzuk, ahova épp talán a kamara asszisztálásával az előző időszak juttatta, ahhoz a törvényhozó ha talmi ág, a végrehajtó hatalmi ág, a kormány és a köztestület - mint az agrárium és a vidék szereplőinek a köztestülete - közötti partnerséget kell kialakítanunk, olyanfajta párbeszédet, ami valóban a vidék érdekében valósul meg. Ehhez a rendszert alapvető en át kell alakítanunk, ez a mai rendszer erre teljességgel alkalmatlan. Gőgös képviselő úr fölvetette, hogy ez a vagyon a kamara saját teljesítménye. Ugye, nyilván tudja ön is, hogy jelentős mértékben közpénzek fölhasználásával jutott hozzá ahhoz a vagyon hoz az agrárkamara, amihez éppen hozzájutott. Ugye, nem akarok mást mondani, mint azt a 2,7 milliárdos éves keretszerződést, aminek a végén, ha most megnézi - és ez az anomáliáját mutatja az egész rendszernek, hogy teljességgel alkalmatlan , nem a gazdákn ál jelentkezik ennek az eredménye. Kérem, az, aki például oktatást végez - tessenek megkérdezni, kérdezzék meg, ebben a rendszerben , mire végigmegy ezen a kamarai rendszeren az a 2,7 milliárd forint, mit kap az, aki ténylegesen oktatja a gazdákat, segít a gazdának. A töredékét. A rendszer maga fölemészti azt a pénzt. Elképesztő mennyiségű pénz ahhoz képest, mint ami a végén kijön, és a gazdák ott vannak tétován, és nem jutnak hozzá információhoz. (Gőgös Zoltán közbeszólása.) Ez a rendszer tökéletesen alka lmatlan azoknak a funkcióknak az ellátására, amit normál esetben az agrárkamarák NyugatEurópában - mondom, Ausztriától Németországon át Franciaországig - ellátnak. Egy olyan biztos lábakon álló rendszert kell létrehoznunk, amiben alulról - és ebbe integrá lja, ha lehet, az agrárium összes szereplőjét - a tagok által megválasztott képviselők irányítják ezt a kamarát. (Gőgös Zoltán: Ti szüntettétek meg.) Ezt a kamarát csak ilyen módon lehet fölépíteni, és csak akkor lesz partnere ebben a háromágú partnerségbe n, ha egy ilyen kamarát fogunk létrehozni, és ha így jön létre egy szervezet, akkor dedikálhatók hozzá olyan jogosítványok, amelyeket normál esetben az osztráktól a franciáig mindenki odatesz a kamarához, mert jobb helyen van ott: a képzést, a tanácsadást, és a többit, olyan funkciókat, amelyek jobban láthatók el kamarai közegben. Ebben nyilvánul meg az együttműködés és a partnerség a három pólus között. Talán - mint egy fő konstrukcióról - ezeket a gondolatokat szerettem volna elmondani, mert valóban jogos az a kívánság, hogy lássuk, hogyan is néz ki, de ez előtt vagyunk még. Most jön majd az a társadalmi vita, hamarosan előjövünk a kamarai törvény javaslatával: hogyan jön létre, hogyan működik, milyen funkciói vannak, s a többi. Ez egy vitaanyag lesz, és e zzel a vitaanyaggal
