Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 23 (51. szám) - Az agrárkamarai rendszer új szervezeti és működési feltételei kialakításának elősegítésével összefüggő egyes kérdésekről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - JAKAB ISTVÁN (Fidesz), a napirendi pont előadója:
3130 tekintetben, hogy a feladatukat valamennyi gazda, gazdálkodó - nem kell és nem lehet különbséget tenni - érdekébe n ellássák. Kiemelten szeretném aláhúzni, hogy ami az előbb is felvetődött, a gazdasági összefogás, a termelésszervezés, a szövetkezés alapjait ez a szerveződés magában hordozza, a képesség adott, csak kell egyfajta szervezőerő, de olyan szervezőerő, amely ik minden agrártermelőt egy ernyő alá be tud illetően az, és tudja a tevékenységét segíteni; képzés, továbbképzés a versenyképesség egyik feltétele. A másik nagyon fontos dolog, hogyan tudjuk mi a gazdasági információt eljuttatni a gazdá khoz. A gazdának nap mint nap meg kell hoznia a tevékenysége során a gazdasági döntéseket. Ha van szervezet - és ezt a fejlett országokban, gondolatjel közé téve mondom, nagyon kiválóan művelik , amelyik ezt a tevékenységet végzi, és szolgáltatásként nyúj tja a gazdának, akkor biztos, hogy nagyon eredményesen tud majd működni ez a szerveződés. Tisztelt Országgyűlés! Ahhoz, hogy a jelenlegi agrárkamarai szerveződés valamennyi gazda szolgálatát ellássa, valamennyi gazda képviseletét ellássa, és valamennyi gaz da számára tudjon szolgáltatást nyújtani, ahhoz jelentős átalakításokra van szükség. A kamarai törvényt 1994ben fogadta el az Országgyűlés, azóta nagyon sok változás történt, azonban egy biztos, hogy mindenképpen jelentős az az infrastruktúra, jelentős az a szerveződés, amelyik létrejött az elmúlt esztendők során, és jelentős - ne kerüljük meg - az a vagyon is, amely létrejött a szerveződés során. Mi azt kezdeményeztük és azt kezdeményezzük, hogy az a vagyon, ami a költségvetési forrásokból jött létre nagy részt, a különböző uniós támogatásból jött létre nagyrészt, és természetesen a tagok befizetéséből is, de ugye, a szolgáltatásokat is végezni kellett, és az is jelentős költségeket jelent, ez maradjon meg, ez szolgálja az elkövetkező időszakban a valamenny i gazda tevékenységét segítő kamara gazdasági alapjainak a megteremtését is. (19.50) Úgy ítéljük meg, ahhoz, hogy valóban egy versenyképes, működőképes kamara jöjjön létre, a jelen állapotot rögzíteni kell, el kell készíteni egy vagyonmérleget, amelyet egy kamarai biztos ellenjegyez, és ez a kamarai biztos lesz arra hivatott, hogy a következő időszakban a megalkotásra kerülő kamarai törvény során munkájával segítse a jogalkotókat, és majd a kamara megújítása, kibővítése során segítse a szervezőmunkát. Ezt a kamarai biztost álláspontunk szerint a vidékfejlesztési miniszter nevezi ki, június 30ai határidőig, és tevékenysége az új kamarai törvény elfogadását követően megszűnik. Tudom, sokan felvetik majd, már most szeretném jelezni, nem az volt a cél, hogy itt bárkitől bármit elvegyenek, vagy bárkit bármilyen szinten meghurcoljanak vagy elszámoltassanak. Nem arról van szó. Arról van szó, hogy a pontos elszámolás segíti a korrekt együttműködést. Tehát jó együttműködésben, egy vagyonmérlegmegállapítással, ezt kö vetően már majd ez a következő időszakban biztosítja a további fejlődést, a további együttműködést. Tisztelt Országgyűlés! Ezen szempontok szíves figyelmükbe ajánlásával kérem, támogassák kezdeményezésünket. Mert ahhoz, hogy valóban ne különböző törvénymód osításokkal próbáljuk a gazdaság működőképességének, versenyképességének fenntartását vagy éppen a túlélést biztosítani, hanem egy stabil, jól szervezett és működőképes gazdaság jöjjön létre, amelyik az európai uniós viszonyok között is versenyképes, ahhoz egy nagyon stabil, nagyon pontos, nagyon jó feltételrendszert és keretrendszert kell kialakítani, még egyszer aláhúzom, amelyik valamennyi termelő, valamennyi gazda és gazdálkodó érdekében működik. Ezért kezdeményeztük a törvény megalkotását, hogy zárjunk ki minden gyanakvást, és legyen elegendő idő arra, hogy a jogalkotó a törvényt elkészítse, a jogalkotó lehetőséget teremtsen arra, hogy megfelelő széles körű társadalmi egyeztetés az elkövetkező időben megvalósuljon, és az elkövetkező fél esztendőt követő en már valóban egy egységes magyar agrárium tudjon a gazdaság szereplőjeként versenyképesen működni.
