Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 23 (51. szám) - Az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - SÁRINGER-KENYERES TAMÁS (KDNP): - ELNÖK (dr. Latorcai János): - PÓCS JÁNOS (Fidesz):
3117 ELNÖK (dr. Latorcai János) : Maradjon ott, ha l ehet, ez a mozgómikrofon. (A képviselő elé mozgómikrofont tesznek.) Köszönöm szépen. És akkor 14 másodperccel, 15 másodperccel több az idő. Köszönöm. SÁRINGERKENYERES TAMÁS (KDNP) : Köszönöm, igyekszem rövidebb lenni. Vágó Gábor úrnak, képviselőtársamnak s zeretném hozzátenni, hogy sok mindenben egyetértünk vele, itt egyféle magatartásformáról van szó, amit most ebben a módosító javaslatban mi előterjesztettünk. Az, hogy az áfát hogyan csalják vagy hogy sem a különböző kereskedelmi vagy integrátori szinteken , szerintem a bűnüldözési szerveknek a feladata, hogy ezt felderítsék. Van az APEHnek nyomozati jogköre és a többi. A kereskedők esetében - ahogy aztán elhangzott, és ebben értek egyet képviselőtársammal, Vágó Gáborral - kölcsönös egymásrautaltság van ma Magyarországon a mezőgazdaságban, szükségük van az integrátorokra a mezőgazdasági termelőknek, szükségük van a tisztességes integrátorokra is. És én úgy gondolom, ha az integrátorokat is hasonló atrocitás érné, mint amilyen a gazdálkodókat időnként éri, ak kor őket is meg kellene védenünk. Hála istennek, azért ők jobban szervezettek, elég jól megvédik magukat. A negatív példa, hogy ez most került éppen a parlament elé, és most beszélünk róla, ha a vörösiszapkatasztrófára gondol valaki, ott van, a bankok rög tön elkezdték felkeresni és nem létező dolgokra ráterhelni. Tehát mindig van olyan, aki próbálkozik. Mindig van. Most ezzel a törvénytervezettel vagy módosítással, amit mi beterjesztettünk, mi egyszer és mindenkorra a próbálkozás lehetőségét szeretnénk meg szüntetni, és ez lenne a cél, hogy ilyen szempontból a termelő védett legyen, a másik oldalról pedig a termelő sem szabad, hogy játsszon ezzel a vis maior kategóriával. Tehát becsülete szerint teljesítse a szerződést, ahogyan az lehetséges; ha nem tudja, a kkor a törvény rendezi a jogi oldalt. Köszönöm a szót. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Kétperces hozzászólásra Pócs János képviselő úr következik, a Fideszképviselőcsoportból. PÓCS JÁNOS (Fides z) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Vágó Gábor Úr! Köszönöm szépen a felszólalását, már csak azért is, mert amikor nem parlamenti képviselő vagyok, akkor a vállalkozásom egyik lába takarmánykereskedéssel foglalkozik. Ezzel együtt emelt főve l és örömmel fogom ezt a törvényjavaslatot megszavazni, mert meggyőződésem, hogy a mezőgazdaság olyan, mint a háromlábú fejőszék, szükség van a tisztességes termelőre, a tisztességes kereskedőre és a megelégedett vevőre. Ha bármelyik láb rövidebb, akkor a szék felborul, és a gazdaság nem működik. Amit a képviselőtársam is mondott, amikor egy szerződésben az van leírva, hogy ha a termelőt bármilyen időjárási katasztrófa éri, akkor vagy harmadik személytől vásároljon, vagy pedig forduljon bírósághoz, ez nem s zerződés, hanem diktátum. (Közbeszólás a kormánypárti padsorokból: Zsarolás.) Amikor a termelő ilyen kockázatnak van kitéve, hogy ha rossz az időjárási viszony, akkor a hitel elviszi a házát, addig a kereskedő vagy az integrátor fogja magát és arrébb áll ú gy, hogy őt egy fillér költség nem terheli, amíg a termelő pedig tönkremegy. Kedves Képviselőtársaim! Mindenkinek tudnia kell, hogy gazdák nélkül nincs mezőgazdaság, de spekulánsok nélkül van. És azt kérem, hogy ahogy minden országban a mezőgazdaságban min denekelőtt a termelők élvezik a legnagyobb tiszteletet, amíg ez nálunk nem működik, addig annak lehetünk a tanúi, mint az elmúlt években, hogy a gazdák olyan kiszolgáltatott helyzetben voltak, hogy rá voltak szorulva az integrátorokra, a kereskedőkre. Rá v oltak szorulva, mert nem tudtak tárolót építeni, nem tudtak mit csinálni, csak az első kereskedőnek odaadni, mert nem tudták tárolni, és nem volt annyi pénzük, hogy tárolhattak volna vagy tisztességes bértároláshoz fordultak volna.
