Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 23 (51. szám) - Az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - OBRECZÁN FERENC (Fidesz):
3113 százalékos kötbért.” A gazdálkodó mondja: “Becsaptak bennünket, kihasználva azt, hogy mi gazdálkodók nem jogi szakemberek vagyunk. Nekem nincs olyan lehetőségem, hogy harmadik személytől vásároljak napraforgót, hiszen sem jogosultsá gom nincs rá, sem pénzem, másrészt nincs is napraforgó, hiszen másnak sem termett.” Tisztelt Országgyűlés! Ezzel szemben álljon a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetsége tagjainak véleménye. Azt hiszem, a mezőgazdasági bizottság tagjai is megkapták ezt a véleményt. Számunkra felháborító. Megértem a kereskedőket. Nem akarok mindent idézni belőle, de azt hiszem, hogy ezek a pontok, amiket ők megfogalmaznak, elfogadhatatlanok a gazdák számára. A kereskedők úgy próbálják beállítani a magyar gazdatársadalmat, hogy mindenki visszaél a bizalommal. Ők így fogalmaznak: “Hibás az a felfogás, amely a betakarítás előtt a termelő és a kereskedő között megkötött szállítási szerződést egyértelműen a termelőre hátrányos konstrukciónak tekinti.” E zzel sem értünk egyet. A gazdák input anyagukat hitelbe kapják, a társas vállalkozások sokszor kötelesek értékesítési szerződéseket prezentálni azért, hogy a folyó kiadásaikhoz szükséges forrásokhoz hozzájussanak. De talán számomra a legmeglepőbb és legelf ogadhatatlanabb: “A törvényjavaslat szerint a vis maiorra való hivatkozás olyan jogi kiskapukat jelenthet, ami lehetővé teszi egyes, nem jóhiszemű termelőknek, hogy elháríthatatlan külső ok hiányában, arra hivatkozva felmondják a szerződéseket.” De idézhet nék ebből a levélből még: “Nemcsak a kereskedő, hanem a termelő is köteles a gondos gazdálkodásra és a termékiesés kalkulálására. Így akkor, amikor a betakarítatlan, esetleg még csak éppen elvetett terményt ad el, akkor kalkulálni kell egy esetleges termés kieséssel, hogy annak vagy a nagyobb nyereség, illetve a garantált bevétele érdekében vállalja a nagyobb kockázatot, és esetleg többletet ad el.”' Még egy idézet, engedjék meg: “Könnyen belátható, hogy ha a kereskedőnek kockázatot kell vállalnia, akkor ezt a pluszterhet az ajánlott árban is érvényesíteni kénytelen.” Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Kezemben tartok egy napraforgóadásvételi szerződést, a mai napon adták a gazdálkodók a kezembe. Ez 2011re szól, és ebben az van benne, jelen s zerződés a 2010. 03. 12én kötött ilyen és ilyen számú adásvételi szerződés részleges és hiányos teljesítéséből adódóan jött létre. Ezt a szerződést a gazdák tegnap vagy tegnapelőtt kapták meg, mégpedig napraforgóra. Tehát ez is bizonyítja, hogy mindazok a rendelkezések, mindazok az intézkedések, amiket megteszünk ebben a törvényjavaslatban, szükségesek. Ma felvetették a gazdálkodók nekem, hogy de hiszen ti biztattatok arra, hogy szerződést kössünk, hogy így biztonságosan tudjuk értékesíteni terményeinket. Most Gőgös Zoltán úrra nézek, nemegyszer a gabonabetakarítási bizottság ülésén is felvetődött ez a kérdés. Mindannyian arra ösztönöztük a gazdálkodókat, hogy szerződjenek. Sajnos, a kereskedők visszaéltek ezzel; hadd mondjak néhány gondolatot arra a keresk edői visszaélésre. Az egyik gazdálkodónk kukoricát értékesített két évvel ezelőtt egy szlovák kereskedőnek. A kukoricát rendben leszállították, a papírok, minden rendben volt, és amikor az APEHvizsgálat lezajlott, akkor jöttek rá, hogy a nyolc kamionból k ettőnek nem volt rendszáma, hat kamion rendszáma pedig személygépkocsi rendszáma volt. Tehát a kereskedők portáján is van mit tenni. Ott kellene először rendet tenni, mert jelen pillanatban a feketekereskedelem és egyéb dolgok mind a gazdákon csapódnak. Ti sztelt Képviselőtársaim! Zöttünk. A m, valóban a termelők és a vevők a rendszerváltás óta 20. szezonjukat tapossák. Ezzel egyetértünk. Valóban, eddig is volt példa aszályra, túlzott mennyiségű csapadékra, hirtelen nagymértékű világpiaci áremelkedésre, azon ban a problémák részben vagy egyáltalán nem oldódtak meg. A termelői vitákban nagyon sok esetben a bíróság tett igazságot, ha egyáltalán a termelők a bírósághoz fordultak. Tekintettel arra, hogy a vis maior esetek kezeléséről szóló vidékfejlesztési miniszt ériumi közlemények csupán segítették a szerződésteljesítési problémák miatt kialakult feszültség enyhítését, de a gazdálkodók szerződéskötésénél tapasztalható kiszolgáltatottságot nem szüntették meg, ezért kérem önöket, hogy támogassák az agrárpiaci rendta rtásról szóló 2003. évi XVI. törvény módosító javaslatát. Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)
