Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 23 (51. szám) - A nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. NYITRAI ZSOLT nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
3082 Képviselőtársaim! Itt az idő kilépni ebből a magyar szűklátókörűségből, és követni a világ változásait. Tisztelt Ház! A törvé nyjavaslat szerkezete, valamint tartalma egyszerű és világos. Tömören és közérthetően fogalmazza meg mindazon rendelkezéseket, amelyek a fokozott biztonság megteremtésének érdekében születtek. A nemzeti adatvagyon fogalma a lehető legtágabb, a teljességre törekszik, magában foglalja a közfeladatot ellátó szervek által kezelt közérdekű adatokat, személyes adatokat és a közérdekből nyilvános adatokat is. Hangsúlyoznunk kell, hogy nemzeti és nem állami adatvagyonról beszélünk. Ez a különbségtétel azért fontos, mert hiszen nem felel meg a valóságnak, ha azt állítanánk, hogy a személyes adatok az állam vagyonát képezik, azokkal a természetes személyek rendelkeznek. A magánszemélyek azonban részei a nemzeti közösségnek, a fogalom tehát úgy pontos, ahogy azt a törv ényjavaslat használja. A törvényjavaslat nem az állam, hanem a nemzet vagyonát védi, minden egyes állampolgár és valamennyi vállalkozás biztonságának érdekében. Kiemelendő, hogy a törvényjavaslat bevezeti az elektronikus adatfeldolgozás fogalmát, amely alk almas arra, hogy megfelelően kezelje azokat a speciális problémákat, amelyek a nyilvántartásokhoz kapcsolódó informatikai üzemeltetési és fejlesztési, összefoglaló néven technikai műveletekhez kapcsolódnak. Ennek oka, hogy alapvetően más megoldandó feladat okkal szembesülünk a papír- és az elektronikus nyilvántartások esetében, hiszen a szükséges műszaki és technikai infrastruktúra is jelentősen eltér egymástól. A nyilvántartások biztonságát a törvényjavaslat elsődlegesen azzal garantálja, hogy a kiemelten f ontos nyilvántartásokat szabályozó ágazati törvények módosításával korlátozhatóvá teszi a nyilvántartások adatkezelői által igénybe vehető adatkezelők körét, kimondva, hogy csak állami szerv vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezet bízható me g az adatfeldolgozással. Ezzel a rendelkezéssel pontot teszünk arra az anomáliára, hogy a korábbi kiszervezések következtében több esetben magáncégek is betekinthettek minősített adatokba, olyan adatokba, amihez nekik semmi közük nem volt, és a jogszabályo k alapján nem is volt jogosultságuk a betekintéshez. Ennek a korszaknak vége. A javaslat azonban itt nem áll meg: a teljes biztonsághoz számos esetben nem elegendő az adatfeldolgozói kör korlátozása, hanem arra is szükség van, hogy az adatkezelő egy, a kor mány által kijelölt, a feladatot professzionálisan ellátó szervezetre kötelezően bízza rá az adatfeldolgozói feladatokat. Ezt annak érdekében vezetjük be, mert az egyes hivatalok elsősorban szakfeladataikat képesek ellátni, célszerű, hogy az informatikai ü zemeltetési, fejlesztési feladatok ne e szervezeteket terheljék. Nem mellékes szempont az sem, hogy az informatikai üzemeltetési feladatok központosítása mérhető méretgazdaságossági és biztonsági előnyökkel jár. Ezt a fontos szempontot tükrözi a törvényjav aslatban foglalt, a kormány számára adott felhatalmazás, amely lehetővé teszi, hogy rendeleti szinten kötelezze az adatkezelőket a kormány által meghatározott adatfeldolgozó igénybevételére. Ezekben az esetekben az adatkezelő számára megszűnik annak lehető sége, hogy egy indokolatlan informatikai beruházás végrehajtásával, nem kellően biztonságos és ellenőrzött rendszerek működtetésével próbálja meg ellátni a feladatait, ahogy erre számtalan példa van a közelmúltból. A feladatot ellátó adatfeldolgozót a törv ényjavaslat értelmében a kormány jelöli ki a jövőben. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A nyilvántartások adatfeldolgozói feladatainak átadásátvétele nem pár hetes folyamat, ezért jár el körültekintően a törvényjavaslat, amikor is 2011. de cember végéig rendeli a szabályoknak való megfelelést. Természetesen az a folyamat, amelynek során biztonságba kerülnek a kritikus nyilvántartások, jelentős érdekeket is sért: felszámol kevesek érdekét szolgáló, busásan jövedelmező, de a nemzet egésze szem pontjából káros üzleti kapcsolatokat, egyes nagyvállalatokat nehéz helyzetbe hoz.
