Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 23 (51. szám) - Az egyes állami tulajdonú szakosított hitelintézetekre vonatkozó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - VOLNER JÁNOS (Jobbik):
3077 és ezzel nem vagyunk egyedül, hiszen gazdaság i szakújságírók egész sora jelzi - azt, hogy a kormányzat gazdaságfejlesztési elképzelései meglehetősen zavarosnak mondhatóak. Egész egyszerűen nem látunk egy tiszta irányt arra, hogy hogyan képzeli el serkenteni a magyar hitel- és tőkefinanszírozást a mag yar kormány, nem látjuk azokat a pénzügyi eszközöket, garanciákat megjelenni, amelyek megnyugtatóan hatnának nemcsak ránk, hanem a befektetőkre, a piacokra is. Ezekben tehát egyelőre tétovaságot, határozatlanságot látok. És amíg a két gazdasági minisztériu m rendszeres hatásköri villongásokat folytat egymással - csak emlékeztetnék, amire már fölhívtam korábban is a figyelmet, hogy nemrég került át az egyik minisztériumtól a másikhoz kompletten az energetika kérdése, közel 1000 milliárd forintos csomag, minde z már fél évvel a választások megnyerése után - egyre több a kérdés, amit föl kell hogy tegyünk, tisztelt képviselőtársaim, a kormány felé, illetve amelyet meg kell hogy fogalmazzunk itt. Miről is van itt szó? Először is látnunk kell azt, hogy a magyar kis- és középvállalkozások, akiken ez a törvényjavaslat megpróbál segíteni, jelenleg jelentős kamatfelárral, kockázati kamatfelárral jutnak hitelhez a nyugati versenytársaikhoz képest, azaz egy Magyarországon letelepedett kis- és középvállalkozás jelentősen r osszabb feltételek mellet kap hitelt, ha egyáltalán kap hitelt, mint egy nyugateurópai versenytárs, azonos üzemméret, azonos technológia, azonos szervezettség mellett. Ez már olyan mérvű versenyhátrányt okoz a magyar kis- és középvállalkozónak, amelyet pu sztán szorgalmas munkával, megfelelő szervezéssel nagyonnagyon nehéz, sőt gyakran lehetetlen is áthidalni. (15.50) Ezért lenne különösen fontos az, hogy amikor az MFB belép a bankpiacra, akkor maga is alkalmazzon olyan pénzügytechnikai eszközöket, amelyek kel serkentően hathat a bankpiacra, amivel akár konkurenciája lehet a piaci alapokon működő bankok részére, és ami meglehetősen kemény feltételeket támaszt ezen a piacon. Ugyanis ha a magyar konkurencia, egy magyar egységes, aktív vállalkozó államot képvis elő Fejlesztési Bank nem jelenik meg a piacon, akkor ez egy olyan kérdés, amit a piac maga ugyanúgy nem fog megoldani, mint például a szabályozás kérdését a pénzügyi piacokon, akkor egész egyszerűen Magyarországra nem fog eljutni a hitel, a magyar vállalko zások tovább fognak halódni, és erre a kérdésre egészen egyszerűen nem lesz később sem megoldás. Szorgalmaztuk azt, amire a jelenlegi törvény, ez az MFBtörvény, illetve a PSZÁFról szóló törvény is lehetőséget nyújtana, hogy a mikro- és makroprudenciális felügyeleti eljárásokat lehetőség szerint próbáljuk egységesíteni, összhangba hozni, és ezek révén monitorozzuk azt, hogy a tőkével, kellő tőkeerővel rendelkező kereskedelmi bankok miért hitelezik annyira drágán a magyar kis- és középvállalkozásokat. Hisze n jelenleg azt látjuk, hogy jelentősen nagyobb a kamatmarzsa annak a hitelnek, amit kénytelen itt a magyar kisvállalkozó fölvenni magyarországi körülmények között, esetleg ugyanúgy magyarországi székhellyel működik egy másik vállalkozás, ami egyébként nyug ati tulajdonú, ő pedig fölveszi a saját anyavállalatától a hitelt sokkal kedvezőbb feltételek mellett. Ez már önmagában is egy disszonáns helyzetet teremt, és a magyar vállalkozás jelentős versenyhátrányát hozza. Különösen érdekes az, hogy az Európai Unió akkor támogat bizonyos hitelkonstrukciókat, ilyenek például a válságkezelés céljára fordítandó hitelek - ne felejtsük el egyébként, kedves képviselőtársaim, azt, hogy az MFB egyik feladata az lesz, hogy az anyagilag gondba került magyar nagyvállalatokat ki húzza a csávából, ilyen lehet akár a Malév is , az Európai Unió ezeket a hiteleket akkor fogja elfogadni és akkor engedi folyósítani, ha nem állami támogatásnak tűnik, hanem egy életképes, megalapozott, a piaci viszonyokat tükröző üzleti tervnek képezi a részét, és ennek alapján kerül folyósításra a hitel. Máshogy ugyanis nem fog menni, vagy hogyha fog menni, akkor csak átmenetileg, hiszen a későbbiek folyamán ezt a hitelt vissza kell fizetni; ezt egyébként már több esetben is kilátásba helyezték. Nagyon f ontos látnunk azt, hogy az MFBtörvényben megjelenő kockázatitőkealapokban való részvétel miért fontos, illetve milyen irányba kellene elvinni e téren a szabályozást. Tisztelt
