Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 23 (51. szám) - Az egyes állami tulajdonú szakosított hitelintézetekre vonatkozó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - VÁGÓ GÁBOR (LMP):
3074 az uniós támogatások, amelyek a kkvszektor számára elérhetőek, elsősorban az úgynevezett Jeremieprogram keretében kizárólag beruházási, tehát éven túli és nem forgóeszköz finanszírozására vonatkozó hitelek. Az MFB lenne az utolsó mentsvára a kkvszektornak, hogy forgóeszközhitelhez jusson, de önök ezt nem engedik meg neki. (Az el nöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Megvalósíthatósági tanulmány és pénzügyi kockázatelemzés nem kell a hitelezéshez. Ez őrült kockázat, és mutyizásra ad lehetőséget. Bár az MFB Zrt. mint állami fejlesztési bank nem profitorie ntált és nem versenyez a kereskedelmi bankokkal, ugyanakkor a pénz- és tőkepiacról forrásokat felvevő és azokat kihelyező szakosított hitelintézet nem tekinthet el a szokásos banki megtérülési követelményektől sem. Ehhez kapcsolódóan ugyancsak megerősítést igényel, hogy éppen az MFB által bevont éven túli lejáratú forrásokon fennálló törvényi kezességre tekintettel a hitelintézet, nagyon korlátozott körre kiterjedő kivételekkel, alapvetően a szokásos banki prudenciális szabályokat kell hogy alkalmazza. Enne k célját meg kell jeleníteni a törvényben, hogy a kölcsön- és hitelnyújtást minden esetben és minden hitelfelvevő esetében megfelelő megvalósíthatósági tanulmány és pénzügyi kockázatelemzés kell hogy megelőzze. A nettó kitettség értékének felemelése a szav atolótőke 200 százalékára hatalmas kockázatot jelent, uraim! A kereskedelmi bankok számára nem megengedett ennek csak a negyede - az állam pénze nem baj, ha bánja a kockázatot? Különösen kockázatos, hogy a javaslat felemeli az MFB Zrt. által a hitelintézet ekkel szembeni, illetve a hitelintézetenként vagy hitelintézeti csoportonként külön számított nettó kitettségi érték összegét az MFB szavatolótőkéjének 200 százalékára. Az MFB, amely állami vagyonnak minősülő eszközöket is kezel, nem engedheti meg, hogy a hitelintézeti törvényben a piaci működésű hitelintézetekkel szemben támasztott nagy kockázatvállalási mutatót ilyen mértékben meghaladja. Ez a szabály éppen a hitelintézetek működésének biztonságát, a befektetők és betétesek pénzének védelmét szolgálja. Az MFB esetében, ahol betétesek pénzéről ugyan nem beszélhetünk, de az állam pénzéről igen, az állami készfizető kezesség miatt fennálló állami felelősség, amely mögött az adófizetők pénze áll, int fokozottabb felelősségre mindannyiunkat. Amennyiben ez valób an így marad, és nem fogadják el az LMP módosító javaslatait, akkor áttérünk a kaszinókapitalizmusra, uraim. Hatalmas kockázatokat akarnak vállaltatni az MFBvel, mindenféle megalapozottság és kockázatelemzés nélkül. A banktitok, üzleti titok mögé nem lehe tne bújnia az MFBnek. Nem érvényesülnek az MFBvel szemben az állami intézmények működésének átláthatóságával, demokratizálásával szemben támasztott követelmények, egyrészről a vezető tisztségviselők megválasztásánál, másrészt az MFB által kötött hitel- é s kölcsönügyletek átláthatóságának üzleti titokra és banktitokra vonatkozó elrejtésével kapcsolatos szabályok miatt. Nem teszi lehetővé az átlátható működés és hitelezés rendszerét a titoktartásra vonatkozó szabályrendszer sem. Nem elegendő, hogy mindössze az k, főleg az személyére és az ügylet összegére vonatkozó adatok nyilvánosak, és nem képezik az üzleti titok részét. Magát a finanszírozandó projektet is nyilvánosságra kell hozni, amelyből ellenőrizhető, hogy az egyes beruházások milyen módon valósítot ták meg az MFB feladatai között megjelölt célkitűzéseket, és mennyiben szolgál valóban a gazdaság tényleges motorjának tekinthető kkvszektor fő forgóeszköz- és beruházásihitelnyújtójának az MFB. Enélkül, tehát átlátható működés nélkül csak az állam pénzé t teszik kockára úgy, hogy valójában nem engednek elegendő belátást az állampolgároknak, így a vudu gazdaságot elrejtik a titokerdőben. Az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagjait is egyszemélyi kinevezés juttatja pozícióba. Legalább az ÁSZ vagy a PSZÁF hadd hagyja jóvá vagy tegyen javaslatot! Egy állami tulajdonú, fejlesztési célú hitelintézet esetében az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagjainak kinevezésénél elengedhetetlen, hogy abba beleszólást kapjanak az állami gazdálkodás ellenőrzésével megbí zott szervek, így például az Állami Számvevőszék is. A javaslat az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagjainak megválasztását és kijelölését egy személyben a fejlesztési miniszterre ruházza rá, amely
