Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 23 (51. szám) - A 2011. évi népszámlálásról szóló 2009. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik):
3064 A má sik, a 4. és 6. sorszám alatt beadott módosító indítványt Lendvai Ildikó képviselőtársammal nyújtottuk be, és ez összefüggésben van azzal az állításunkkal, azzal a szándékunkkal, hogy mi azt javasoljuk, hogy a lakást ilyen módon, ahogy most az új törvény b e akarja voltak a ko a népszámlálásba, ezt ne írják bele a törvénybe. Az az aggodalom bennünk, hogy ha a lakás beazonosíthatóságára vonatkozó adatokat is így fogják kérdezni, ahogy ezt a törvényjavaslat célozza, akkor nem lesz biztosított és nem lesz gara ntált ennek a felmérésnek a névtelensége, nem lesz garantált az, hogy nem lesznek személyhez hozzárendelhetőek az adatok. Azt is meg kell mondanom, hogy az ezzel kapcsolatos aggályainkról megkérdeztük az adatvédelmi biztost, és adatvédelmi biztos úr nem ta rtja ezt oly mértékben aggályosnak, mint mi. Tehát megérkezett az ő válasza, és ő lát arra nézve garanciákat, hogy úgy kezeljék ezeket az adatokat és információkat, hogy az az adatvédelmi szabályokba nem ütközik és nem aggodalmas az egyes állampolgárok szá mára. Ennek ellenére mi azt mondjuk, és azt kérjük a kormánypárti többségtől, hogy fontolja meg módosító indítványainkat, amelyekkel kivennénk azokat a rendelkezéseket, amelyek a lakcímre vonatkozó belső azonosító és egyéb rendszerekkel kapcsolatban rendel keznek, magyarul: azt a kezdeményezésünket, hogy a lakcím kerüljön ki ilyen módon a felmérésből, ezt szíveskedjenek megfontolni. Nincs akkora előny a lakcím beírása mellett, mint amekkora hátrány származik abból, hogyha esetleg az állampolgárok úgy érzik, hogy aggodalmas lehet az ilyenfajta felmérés. Szeretnék még egy dolgot ehhez hozzáfűzni. Ezzel az állításunkkal és ezekkel az érveinkkel nem akartuk elbizonytalanítani az állampolgárokat, pláne nem akartunk bennük félelmet kelteni a népszámlálás intézményé t illetően, mert elhangzottak ilyen vádak, amikor mi megfogalmaztuk az aggodalmainkat. Ellenkezőleg, mi fontosnak tartjuk a népszámlálást, fontosnak tartjuk, hogy 2011 októberében a KSH ezt eredményesen végezze el. Fontosnak tartjuk azt, és biztatjuk az ál lampolgárokat, hogy úgy, ahogyan a törvény azt számukra kötelezően előírja, szolgáltassanak adatot, hiszen ez fontos a további kutatásokhoz, elemzésekhez, a társadalompolitika alakításához, tehát ezt szeretnénk megerősíteni. De azt is szeretnénk, hogyha ez úgy történne, hogy az megnyugtató lenne minden érintett magyar állampolgár számára. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő asszony. Most Szávay István képviselő úr következik, a Jobbik ké pviselőcsoportjából. Megadom a szót. Parancsoljon, képviselő úr! SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Értelemszerűen a 3. és az 5. ponthoz szeretnék hozzászólni, illetve csak röviden arra kérném államtitkár urat, hogy egykét mondatban majd szíveskedjen megindokolni a végén, hogy miért nem támogatták ezt a módosító javaslatomat, amit Bana Tibor képviselőtársammal nyújtottunk be. Ennek az lett volna a lényege, vagy az volt a célunk, hog y azok a kisebbségekhez, nemzeti vagy etnikai kisebbségekhez tartozók, akiket Magyarországon az alkotmány nem ismer el őshonosként vagy elismert kisebbségként, azoknak a száma is összeírásra kerüljön, ne csak egy egyéb kategóriában jelenjenek meg a népszám lálás során. Ez nem a mi ötletünk volt föltétlenül, vagy nem mi tartjuk ezt nagyon fontosnak, ezt az érintett nemzeti és etnikai kisebbségek tartanák fontosnak, és jelezték is több fórumon az ebbéli szándékukat. Különböző viták tárgya, hogy kiket lehet eli smerni, kiket nem, kik önállóak és kik nem, mindenképpen szeretném a vendeket, a bunyevácokat kiemelni, de beszélhetünk itt még a sokácokról vagy akár kunokról, jászokról és másokról is, akiket lehet komolyan és kevésbé komolyan venni. (14.50) De kétségkí vül létező, önálló kultúrák, nyelvek és identitások vannak Magyarországon, amiket az alkotmány önmagában nem ismer el.
