Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 23 (51. szám) - Egyes büntető tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. APÁTI ISTVÁN (Jobbik): - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik):
3010 típusú titkos adatszerzések során szerzett adatokból, amelyeket a 1426. számú javaslatban kívánnak megtere mteni, letesz a bíróságok asztalára bizonyítékokat, egyszerűen a formális értelmezés alapján a bírók jelenleg csupán azt nézhetik meg, hogy ezek a bizonyítékok tartalmilag arról szólnake, hogy bizonyítékot tartalmaznak az adott esetben a megalapozott gyan úra vagy sem, de már az érdemi, hitelt érdemlő mérlegelésre nem biztosít lehetőséget számukra ez a megszorító gyakorlat. Egyébként úgy gondolom, hogy ez tényleg egy jogállami botrány, ezer sebből végzik tehát az előzetes intézménye. Nagyon kérem a kormányz atot, hogy mielőbb vonja be a szakmai szervezetek képviselőit, vonja be akár a frakciók képviselőit is, és haladéktalanul kezdjük meg ezt az egyeztetési folyamatot, mert úgy gondolom, hogy tűrhetetlen viszonyok vannak, és különösen tűrhetetlen az, ha megné zzük, hogy mind az elrendelés körében, hogy még egy példát kiemelnék, a különös okok körében elképesztően önkényes jogalkalmazásnak nyit teret a mostani szabályozás, de persze a szabályozás tartalma is olyan, ami egyszerűen gumiszabályokat rendel folyamato san alkalmazni, vagy ilyen lehetőséget biztosít, gondolok például az egyszeri szökés alkalmazására. Időtlen időkig lehet; még államtitkár úr is így nyilatkozott a kihelyezett ülésen, hogy bizonyos különös elrendelési okokat ne lehessen egy bizonyos idő utá n alkalmazni, arról nem is beszélve, hogy nagyon bízom benne, hogy az az ötlet, ami felröppent éppen egy európai parlamenti fideszes képviselőtől, Áder Jánostól nemrégiben, amely szerint legyen korlátlan az előzetes biztosítása, nem fog egy általános gener ális szabályként beépülni a rendszerbe, mert úgy gondolom, hogy ez tovább növelné azt a botrányos helyzetet, ami az előzetes intézményét jellemzi. A végrehajtás köréről meg mindenképpen hosszan lehetne szólni. Megdöbbentő egyébként, hogy a büntetésvégreha jtás szabályai körében sem halljuk még jelét arról semminek, hogy egy teljes körű reform történne, mégpedig nem árt rögzíteni, hogy jelenleg is az 1979. évi 11. törvényerejű rendelet, tehát egy minisztertanácsi törvényerejű rendelet szabályozza, sokszor mó dosítva persze a büntetésvégrehajtás intézményét, és nem tud olyan kihívásokra reagálni, mint például elektronikus eszközök használata az előzetesben tartottak számára, akik a védekezés jogához nehezen vagy szinte alig jutnak hozzá, ez pedig már eleve egy olyan fegyverhátrányt jelent számukra az eljárásban, ami tarthatatlan. Az előterjesztésben azért felfedezünk további olyan elemeket, amelyekről már Staudt Gábor beszélt, amelyek egyébként támogathatóak, így például az az intézményrendszer, amit röviden úg y tudunk nevezni, hogy részbeni felfüggesztéssel kapcsolatos szabályrendszer, amelynek magát az intézményi okát nem tartjuk indokoltnak, azonban a korrekciót, tehát azt, hogy ezt az ellentmondást, amit a részbeni felfüggesztés intézményének léte és a jelen legi szabályok jelentettek, valóban össze kellett csiszolni. A közfeladatot ellátó személyek körében valóban mélyen és durván hiányzik az a kör, amiről Gyenes Géza képviselőtársunk előterjesztést tett, mégpedig az egészségügyi dolgozók személyi körének bev onása teljeskörűen, tehát nem kivonva belőlük azokat az embereket, akik igazából a végeken, személyükben fenyegetett módon látják el ezt a nagyon kockázatos munkát. Fájó viszont az, hogy a titkos adatgyűjtésre vonatkozó szabályok körében a rendészeti törvé ny módosításának iránya beszüremkedik ebbe a törvénybe is; erről Staudt Gábor képviselőtársam nagyon helyesen beszélt. Ez semmiképpen nem megengedhető, különösen, ha arra gondolunk, hogy az előzetes letartóztatás intézményében személyes szabadságkorlátozás ra bizony egyelőre formai szempontok alapján van lehetősége ennek a súlyos kényszerintézkedésnek az elrendelésére. Az ilyen típusú kutatási lehetőségeknek a kiterjesztése ilyen tényállásokra, mint a lelkiismereti és vallásszabadság, semmiképpen nem megenge dhető. Ennek már csak legfeljebb örülni tudunk, hogy az egyesülési joggal való visszaélés körében ezt nem vezették be, de ezt nyilván nem hiányoljuk, csak azt kifogásoljuk, hogy egyáltalán ilyen irányba elment ez a szabályozás. Összességében az előterjeszt és tartalmi elemeinek döntő többségével azért egyet tudunk érteni, azonban kérjük, hogy főleg a hiányzó elemek pótlása érdekében a kormányzat mielőbb tegye meg a lépéseit, amelyben természetesen partnerek vagyunk. Köszönöm. (Taps a Jobbik padsoraiban.)
