Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 23 (51. szám) - Egyes büntető tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): - ELNÖK (Jakab István): - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik):
2994 Tehát azt javaslom, hogy térjünk vissza arra a nyomvonalra, ahol voltunk. Persze, lehet azt is, van rá idő itt ma a parlamentben, hogy visszamenőleg megvitassuk az elmúlt négy vagy az elmúlt nyolc év büntet őpolitikáját, de az egy másik napirend. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő asszony. Kétperces felszólalásra megadom a szót Staudt Gábor képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportjából. Öné a szó. DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik) : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nagyon meglep, hogy az MSZP képviselőjétől hallom, hogy a büntetőjog a társadalom problémáira nem megoldás. Hát, 2006 után nem ezt láttuk! Egy elcsalt, elhazudott választá s után a büntetőjog minden legális és illegális eszközét, a hatalmi nyomásgyakorlás minden eszközét és a titkosszolgálatokat igénybe vették ahhoz, hogy embereket a politikai véleményük miatt megfélemlítsenek, fizikálisan bántalmazzanak, a szemüket kilőjék, és ezután majdhogynem Horn Gyulai arroganciával, a “na és?” megfogalmazásában álltak az egész témához. Ott valahogy nem aggódtak az emberi jogokért és a társadalom problémáinak büntetőjogi és hatalmi kezelése miatt. Viszont ami miatt kétperces nyomtam, á llamtitkár úrtól szeretném kérdezni, mert ez kimaradt. A legfőbb kérdésem az lett volna, amit az indokolásban sem találtam, hogy mi az oka annak, hogy a lelkiismereti és vallásszabadság is bekerül a titkos adatszerzés körébe. Azt értem, amit elmondott, hig gye el, hogy az ügyészség nyomozati jogköre a korrupcióval kapcsolatban fontos és szükséges, természetesen mi is a korrupció visszaszorítását szeretnénk elérni bármi áron. Ehhez a titkos adatszerzést sem tartjuk ördögtől valónak. Viszont a lelkiismereti és vallásszabadság esetén, talán a 32. §ban, ha jól emlékszem, ha államtitkár úr közben kinyitja a javaslatot, ezt túlzónak és a jogállamiság garanciarendszerét feszegetőnek érzem. Úgyhogy erre várnám válaszát. Köszönöm szépen. ELNÖK (Jakab István) : Köszönö m, képviselő úr. Most felszólalásra következik GaudiNagy Tamás képviselő úr két percben. Öné a szó, képviselő úr. DR. GAUDINAGY TAMÁS (Jobbik) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Megszólíttattam többször ebben a vitáb an, úgyhogy egy hosszabb felszólalást szeretnék majd amúgy is megtenni a törvény érdeme tekintetében, de valóban nem lehet szó nélkül hagyni, és sajnálom, hogy Lamperth Mónika most kiment, hiszen neki is szerettem volna válaszolni, valóban továbbfűzve azt a gondolatsort, ami Staudt Gábor képviselőtársam kifejtett. Amikor büntetőpolitikát értékelünk, minden büntetőtörvénykönyvmódosításnál ezt meg kell tegyük, igazából egy számvetést kell tartanunk arról, hogy eddig merre jutott a büntetőjogalkotás, milyen irányba ment és milyen irányba érdemes mennie. Egyet tehát mindenképpen lehet rögzíteni, valóban egyetértek államtitkár úrral, hogy az elmúlt évek, de különösen valóban az elmúlt négy év jogalkotása teljes mértékben politikailag motivált eseménysorozat vol t, amelynek valóban a kormánnyal szembeni ellenállás megtörése volt a célja. Ami viszont nagyon szomorú, hogy ez a gyakorlat olyan értelemben nem tört meg, hogy többek között azt a törvényjavaslatomat, a 1213. számú törvényjavaslatomat, amely pontosan ezek nek a politikailag motivált és aktuálpolitikai célú, valójában büntetőjogdogmatikai szempontból sem indokolt, súlyos büntetéseket előíró, politikai jellegű tényállások hatályon kívül helyezésére irányulna, nem vette tegnap sem napirendjére az Országgyűlés kormánypárti többsége. Ilyen többek között a passzív engedetlenség, a lex tojás törvény, illetve az egyesülési joggal való visszaélés aránytalan szigorítása. Tehát ez nagyon jó pillanat lenne arra, ha büntetőpolitikát értékelünk. És
