Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 23 (51. szám) - Egyes büntető tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS (Fidesz):
2983 védelméről szóló irányelv elsődlegesen a büntető törvénykönyv néhány rendelkezését érinti, az Európai Unió más tagállamaiban hozott ítéleteknek egy új büntetőeljárásban való figyelembevételéről szóló kerethatározat átültetése azonban több törvény, nevezetesen a büntetőeljárásról, a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről, valamint a bűnügyi nyilvántartá si rendszerről szóló törvény kiegészítését teszi szükségessé. A törvényjavaslat megállapítja e szabályokat, egyúttal elvégzi ezen törvények tekintetében az időközben meghaladottá vált vagy a jogalkalmazási tapasztalatok szerint pontatlan előírások javításá t. A büntetőeljárásról szóló törvény további módosítása két okból indokolt. Egyrészt az Alkotmánybíróság 2009 és 2010 során három olyan határozatot is hozott, amelyek eljárásjogi kérdéseket érintettek, másrészt a tisztelt Ház elő tt folyamatban van az egyes rendészeti tárgyú és az azokkal összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása, amely szintén tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek a büntetőeljárási szabályok kiegészítésének a szükségességét vetik fel. A jelen törvényjavaslattal összefüggésben az egyes rendészeti tárgyú és az azokkal összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat azon rendelkezése bír jelentőséggel, amely lehetőséget teremt arra, hogy a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési fel adatokat ellátó szerv megbízhatósági vizsgálatot végző tagja a megbízhatósági vizsgálat során törvényben meghatározott szabálysértést vagy bűncselekményt kövessen el. Ezzel összhangban a jelen törvényjavaslat megteremti a jogszabályi alapot arra, hogy - ha sonlóan a fedett nyomozókra vonatkozó jelenlegi hatályos szabályokhoz - bizonyos esetekben a megbízhatósági vizsgálatot folytató szervek tagjaival szemben a feljelentést el lehessen utasítani, illetve a nyomozást meg lehessen szüntetni. Zöttünk. A m a törv ényjavaslat egyéb rendelkezései közül kiemelendő, hogy módosul a fogolyszökés tényállása. A jelenlegi szabályozás szerint, ha a büntetőeljárás hatálya alatt álló terhelt a lakhelyelhagyási tilalom szabályait megszegi, házi őrizete vagy előzetes letartóztat ása rendelhető el, vagy ha ez nem szükséges, rendbírsággal sújtható. A házi őrizet szabályainak megszegése esetén a terhelt előzetes letartóztatása rendelhető el, vagy ha ez nem szükséges, rendbírság szabható ki. Ezen eljárásjogi jogkövetkezmények mellett a törvényjavaslat - reagálva a társadalmi igényekre - anyagi jogi jogkövetkezményeket is megállapít arra az esetre, ha a terhelt abból a célból, hogy a kényszerintézkedés végrehajtása alól kivonja magát, megszegi a lakhelyelhagyási tilalom vagy a házi őriz et szabályait. Ebben az esetben ugyanis a kényszerintézkedés hatálya alatt álló személy a törvényjavaslat értelmében fogolyszökést követ el, és egy évig takat s az a szabadságvesztéssel is büntetendő. Összegezve az előbbiekben elmondottakat: a törvényjavas lat szakmai szempontból szükséges módosításokat vezet be. Erre figyelemmel kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a T/1673. számú törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Kö szönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Az alkotmányügyi bizottság ajánlását írásban nyújtotta be, előadót nem állít. Tisztelt Országgyűlés! Most az írásban előre bejelentett képviselőknek adom meg a szót. Elsőként felszólalásra jelentkezett CserPa lkovics András képviselő úr, a Fideszfrakcióból. Öné a szó, képviselő úr. DR. CSERPALKOVICS ANDRÁS (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Az előttünk fekvő törvényjavaslatban megfogalmazott indítványok, javas latok - ahogy az tegnap az alkotmányügyi bizottságban is elhangzott - tartalmi és technikai kérdéseket, pontosításokat is tartalmaznak. A javaslat indoka egyrészt jogalkalmazási tapasztalatokra építése az érintett jogszabályokban, másrészt azok az uniós jo gharmonizációs kötelezettségeink, amelyeknek eleget kell tennünk, valamint az
