Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 22 (50. szám) - Határozathozatal részletes vitára bocsátásokról: - Döntés önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről - DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik):
2883 Megkérdezem, kíváne valaki élni ezzel a lehetőséggel. Igen, megadom a szót Schiffer András képviselő úrnak, LMP. DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat minőségével komoly problémánk van. Ezt az alkotmányügyi bizottságban ma gam is elmondtam. Hogy csak egy példát idézzek, nyilvánvalóan nem fér össze a jogállami elvekkel az, hogyha bárkit bármilyen, a múltbéli tevékenységben, például egy társadalmi szervezetben betöltött, betölthető tisztség elvállalásában korlátozunk. Ugyanakk or, miután itt most a tárgysorozatbavételről van szó, erre a tárgysorozatbavételre igent fogunk mondani. Egyszerűen arról van szó, hogy ha világosan jelezni akarjuk, hogy új rendszer 1989ben jött létre, és egy minőségileg más jogállami rendszer jött lét re 1989. október 23án, akkor törleszteni kell azt az adósságot, ami az elmúlt 20 évben felhalmozódott. Világossá kell tenni, hogy van egy elmoshatatlan cezúra diktatúra és demokrácia között, nem megtorlásról, nem boszorkányüldözésről van szó. Arról van sz ó, hogy két különböző rendszer közötti minőség különbségét világossá kell tenni, és igen, tisztában vagyunk azzal, hogy amennyiben egy ilyen és nyilvánvalóan feljavított, a jogállami normákhoz igazított alkotmánymódosítást elfogad az Országgyűlés, akkor ad ott esetben olyan személyek jelenlegi pozíciója is kérdésessé válik, akik ma a kétharmados többség oldalán töltenek be különböző állami tisztségeket. Viszont, ha komolyan szeretnénk visszaszerezni az emberek bizalmát a demokratikus intézményekbe, akkor vil ágossá kell tenni azt, hogy Magyarország nem lehet következmények nélküli, és addig Magyarország következmények nélküli ország marad, amíg a diktatúrában eltöltött időt és a diktatúrában vállalt szerepet vígan össze lehet mosni a ’89. október 23a (Az elnö k a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) után vállalt politikai szerepekkel. Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Szilágyi György képviselő úrnak, Jobbik. SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik) : Kösz önöm a szót. Tisztelt Ház! Egyetértve Staudt Gábor képviselőtársammal, mindenekelőtt szeretném leszögezni, hogy erre a szabályozásra nem lenne szükség, ha a tisztelt Ház beteljesítette volna a rendszerváltás egyik legfontosabb ígéretét, és már közel húsz é vvel ezelőtt eltávolította volna a korábbi kommunista vezetőket a közéletből. Abban, hogy ez nem következett be, különösen ludas az a most kétharmadot szerzett Fidesz, amelynek vezetője 1989ben még a Hősök terén követelte a szovjet csapatok távozását. Már a viszont körülvette magát a szovjet kommunisták levitézlett magyarországi szövetségeseivel. Miután Orbán Viktor legfőbb tanácsadói közé emelkedett Szűrös Mátyás és Pozsgay Imre, valamint a szintén MSZMPs Martonyi János, nem is lepődünk meg azon, hogy az előző ciklusokban még a kommunisták eltávolításáért kardoskodó Répássy Róbert az alkotmányügyi bizottságban már a saját korábbi indítványának leszavazására szólította fel a képviselőtársait, mondván, hogy a téma már nem aktuális. A bizottság ennek megfelel ően nem is támogatta a javaslatunkat. Vajon mitől vesztette el aktualitását ez az ügy, vagy más szavakkal, mitől lett hirtelen kínos a mai kormánypártok számára? Csak nem amiatt, hogy a korábbi állampárt vezető tisztségviselői bekerültek a Fideszkormányba ? Biztosak vagyunk abban, hogy az önök választói nem arra adtak önöknek felhatalmazást, nem azért küldték önöket két évtizede minden választáson a parlamentbe, hogy a volt állampárti vezetőkkel együttműködve nagykoalícióban szavazzák le a közélet valódi me gtisztítását célzó javaslatunkat. Hová lett az a Fidesz, amely 1990ben még Brezsnyev arcképével riogatva kampányolt a szocializmus lebontásáért? Milyen érdeke fűződik önöknek ahhoz, hogy az egyik legfontosabb ígéretüket, amellyel húsz évvel ezelőtt a Fide sz politikai karrierje kezdődött, ne
