Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 4 (31. szám) - Dr. Nyikos László (Jobbik) - a nemzetgazdasági miniszterhez - “Mi mennyi, miniszter úr?” címmel - ELNÖK (Jakab István): - DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (Jakab István): - DR. NYIKOS LÁSZLÓ (Jobbik):
283 Tisztelt Államtitkár Úr! A napokon vagy néhány héten belül elfogadásra kerülő 2009. évi zárszámadásban önök a múlt évi államháztartási hiányt 3,9 százalékban jelölték meg, tehát a GDP 3,9 százalékát jelentették az Országgyűlésnek. E zt az adatot az Állami Számvevőszék ugyancsak úgymond visszaigazolta, bár abban egyáltalán nem vagyok biztos, hogy auditált adate ez, vagy csak átvették a zárszámadási dokumentumokból. Nos, ezt a 3,9 százalékot vélhetően el fogja fogadni a Ház, hiszen min d a kormánypártok, mind az MSZPfrakció így nyilatkozott. Ezek után elhangzott egy újabb szám a miniszterelnök részéről, ráadásul egy kereskedelmi televízió csatornájában, miszerint nem 3,9, hanem 4,4, merthogy - idézem a miniszterelnök úr véleményét - ”a mostani tudásunk szerint”. A mostani tudásunk szerint 120130 milliárd forinttal több lesz az államháztartás hiánya, mint amennyit a zárszámadásban önök augusztusban jeleztek. Tisztelt Államtitkár Úr! A kérdésem az, hogy most akkor végül is mennyi az állam háztartás hiánya 2009ben, hiszen egy törvényben rögzítendő szám és a bejelentett adat között fél százalék differencia van. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő úr. Válaszadásra megadom a szót Cséfalvay Zo ltán államtitkár úrnak. DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Mindenekelőtt nagyon örülök, hogy feltette a kérdést, mert úgy gondolom, pár napja ez a közvéleményt is részlete sen foglalkoztatja. Itt két különböző számítási módszerről van szó, de mind a kettőnek ugyanaz a végső üzenete, hogy az elmúlt költségvetési évben a kormány alultervezte a bevételeket, túltervezte a kiadásokat, ebből következően a hiány sokkal nagyobb, min t a tervezet. A zárszámadás pénzforgalmi szemléletben működik az adott évben való kiadások, bevételek egyenlegeként. Egyébként utalnék rá, hogy az elfogadott költségvetési törvény szerint az államháztartás hiánya pénzforgalmi szemléletben a GDP 2,8 százalé ka, ez lett 3,9 százalék. Ez az, ami a parlament előtt fekszik, a zárszámadás. Az Európai Unió számára egyébként és a maastrichti kritériumok kiszámításához is eredményszemléletű költségvetéssel számolunk, amibe - szó szerint idézem - “minden olyan kiadás és bevétel is beleszámít az adott év költségvetésében, amelynek elszámolása, tényleges utalványozása esetleg már az előző vagy a rá következő évben történik”. Nagyon jól tudjuk például az uniós fejlesztéseknél is, hogy maga a fejlesztés megtörténik egy évb en, de a kifizetés csak jóval később, vagy éppen korábban is. Itt is ez történt. Tavaly beruházások - részben önkormányzati, részben pedig állami beruházások , többletberuházások jöttek létre, amelyek aztán az eredményszemléletű költségvetési hiányt is me gdobták. De változatlan tény, hogy az eredményszemléletű hiány, amelyet az akkori kormány 2,6 százalékban állapított meg, 4,4 százalékra emelkedett, vagyis a kormány nem tudta teljesíteni ebben a tekintetben sem a stabil és kiszámítható költségvetést. (Tap s a Fidesz soraiból.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, államtitkár úr. Viszontválaszra megadom a szót Nyikos László képviselő úrnak. DR. NYIKOS LÁSZLÓ (Jobbik) : Köszönöm, elnök úr. Államtitkár úr, tisztában vagyok a kétféle számbavé tel szakmai különbségével, azonban meg kell jegyeznem, hogy én a miniszter úrtól kérdeztem két hónappal ezelőtt, hogy nem kívánjae az önök tárcája az államszámviteli törvényt megalkotni úgy, hogy ezekre az örökös anomáliákra, magyarázkodásokra, amelyeket most szintén hallottunk, ne kerüljön sor. A másik megjegyzésem talán ennél fontosabb, hogy egy ilyen probléma nyilvánosságra hozatalára talán ez a parlament lenne alkalmas. Ne a kereskedelmi csatornából tudja meg az érdeklődő magyar választópolgár, hogy fé l százalékkal elment a hiány, akármilyen szempontból is vesszük azt számba! Miért ne lehetett volna a parlament plenáris ülését napirend előtt tájékoztatni,
