Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 18 (49. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat; az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetési javaslatáról; a Költségvetési Tanács véleménye a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetési javaslatár... - ELNÖK (Balczó Zoltán): - VÁGÓ SEBESTYÉN (Jobbik):
2686 sem csökken. Arról nem is szólva, hogy ha az emberek a náluk maradó pénzből nem ezekből a szektorokból vásárolnak, hanem máshonnan, a kiskereskedelem más ágazataiból vagy máshova viszik a pénzüket, vagy más szolgáltatásokat vásár olnak meg, vagy takarékoskodnak, akkor ugyanolyan jó eredményt érünk el vele. (8.40) Ha takarékoskodnak és mást vásárolnak, akkor annak az általános forgalmi adójából növekszenek a költségvetés bevételei. Egyszerűen nem értem ezt az áthárítási problémát, m ert nem probléma. Ha bizonyos mértékben megterhelik a szolgáltatások, a termékek árát, akkor azzal egészséges takarékoskodást érnek el. Ne tessék tehetetlen, bárgyú fogyasztónak nézni a magyar embereket, mert meg fogják találni a válaszukat a saját konyhai , háztartási költségvetésükben arra, hogy ilyen esetben hogyan kell viselkedni, hogy hogyan kell a gazdaság változásaiban, az adórendszerben bekövetkező változásoknak megfelelően viselkedniük. Ne nézzék tehetetleneknek és bárgyúaknak az embereket, mert 201 0 áprilisában is megmutatták, hogy nem azok, amikor - ha ezt az arányt nézem - 87 százalékos többséggel mondták azt, hogy nem kérnek abból, ami az elmúlt nyolc évben volt. Én azokat kérem, akik ehhez a 87 százalékhoz tartoznak itt az ülésteremben, hogy min den logika ellenére, ami azt diktálná az ellenzéknek, hogy ne szavazzon meg egy költségvetést, tegye meg, szavazzák meg, ahogy mi is meg fogjuk szavazni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : A következő felszólaló Vágó Sebestyén, a Jobbik képviselője, őt követi Kulcsár József Ferenc. Képviselő úr, öné a szó. VÁGÓ SEBESTYÉN (Jobbik) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Mielőtt elkezdeném azt, amivel készültem, Pálffy képviselő úr előző felszólalásához szeretnék egy m egjegyzést fűzni. Nagyon remélem, hogy a dodzsemes példája a szocialista frakcióra vonatkozott. A mi példánkat én egy vasúti példával szeretném érzékeltetni. Mi vagyunk azok, akik egy leszakadt híd felé robogó vonat előtt lévő váltót próbálunk jó irányba r ugdosni a támadásainkkal. S akkor rátérek a konkrét felszólalásomra. Józan szociális szakemberi ésszel néztem meg a költségvetést, és ilyen szempontból találtam egypár ellentmondást, olyat, amelyik feloldásért kiált. Milyen jellegűek ezek az ellentmondások ? Az egyik ellentmondás oka a kormány és a kormányoldal kommunikációja és a költségvetés számai között húzódik, feszül meg, a másik ellentmondás pedig az igazságtalanság mezején található. Kezdjük a kommunikációs ellentmondással, ami az én szakterületemet érinti. A kormányzat kitűzött célja és irányvonala az, hogy a megyéket visszaállítsa ugyanarra a rangra, amit az elmúlt nyolc évben a szocialisták elvettek tőle. Ennek következtében arra számíthatnánk, hogy amik regionális intézmények voltak, azok ismét me gyei intézményekké és megyei bástyákká változhatnak. Ehhez képest azt tapasztaljuk, hogy a szociális alap- és szakosított ellátások módszertani intézményeinek a költségvetése csökken, mégpedig nem is kevéssel, hanem 52 százalékkal. A bizottsági vitában a k ormány szakértői azt nyilatkozták, ez annak köszönhető, hogy a gondozási szükségletvizsgálat kikerült az ORSZI és az ORSZIn keresztül leosztott feladatként a módszertani feladat köréből. De ez mégsem akkora tétel, hogy 52 százalékos csökkenést eredményezz en, főleg annak tekintetében - ha jól érzékelem és jól látom a kormány intézkedéseit , hogy a módszertani intézmények és módszertani feladatok is visszakerülnének megyei irányítás alá, megyei hatáskörbe. Ehhez képest az 52 százalék nagyon soknak tűnik. S akkor térjünk át az igazságtalansággal kapcsolatos ellentmondásokra. Örömmel tapasztaltam azt, hogy a fogyatékossággal élők érdekvédelmi szervezetei jóval nagyobb támogatást kapnak, mint az elmúlt években. 200 százalék a legmagasabb és 76 százalék a legkis ebb támogatásemelkedés, amit tapasztalhatunk. Ehhez képest több dolog is hiányzik a költségvetésből, ami ezt a réteget
