Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 16 (47. szám) - A szovjet megszállást követő szocialista rendszerek által biztosított politikai nyugdíj-privilégiumok megszüntetéséről és a szocializmus áldozatainak társadalombiztosítási kompenzációjáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - NOVÁK ELŐD (Jobbik), a napirendi pont előadója:
2510 Egy kicsit történelminek nevezhetjük talán ezt a javaslatot azért is, mert a szovjet megszállást követő szocialista rendszerek által biztosí tott politikai nyugdíjprivilégiumok megszüntetéséről és a szocializmus áldozatainak társadalombiztosítási kompenzációjáról szóló törvényjavaslat az első olyan ellenzéki törvényjavaslat ebben a ciklusban, amelyet az Országgyűlés a napirendjére vett. Bizony , több mint fél év telt el, és ellenzéki törvényjavaslat még csak napirendre sem kerülhetett az Országgyűlésben, pedig hogy érezzék és kellően átérezzék ennek a súlyát, egy pillantást vessünk azért az elmúlt fél évre, hogy milyen - azt gondolom - komolytal an javaslatok is az Országgyűlés előtt lehettek. Miért kell megbecsülni most ezt a pillanatot? Hogy csak egy példát mondjak, amikor a nyári rendkívüli ülésszakban azzal kellett foglalkoznunk, hogy a kisebbségi színházak támogatásának rendszerét, a különböz ő kvótákat hogyan alakítsuk át, amely - mint kiderült utólag - idén egyetlenegy színházat sem érint, jövőre is csak egyet, ha átminősíti magát normál önkormányzati fenntartású színházból kisebbségi fenntartású színházzá. Egy kis etnobiznisz belefér manapsá g sajnos. Hát ilyen javaslatokkal kellett foglalkozni, ami ráadásul lényegében az előterjesztő által vezetett önkormányzat színházát érintette csak, vagy fogja érinteni jövőre. Ehhez képest húzzuk ki most magunkat ezek után a késői órán, hogy egy ilyen jav aslattal foglalkozhatunk, és nagyon megtisztelő számomra, hogy több mint tucatnyi előterjesztő, jobbikos képviselőtársam nevében figyelmükbe ajánlhatom ezt a kitűnő törvényjavaslatot. Nehezen jutottunk ide el, a napirendre vételig, hiszen már a bizottságba n semmilyen szakmai kritika igazándiból nem fogalmazódott meg, a napirendre vétel váratott magára, napirendkiegészítéssel éltünk itt, tíz képviselő ezt mindig megteheti, de hát mindig le is szavazhatják, ez folyt már több mint egy hónapja. Három hete napi rend után is szenteltem ennek egy beszédet, kérve azt, hogy vegyék napirendre, mert igenis sürgető ez a dolog. Lehet, hogy a pokol kapujában már ott áll Biszku Béla, de itt a földi elszámoltatás még várat magára. Várat magára, és ha elszámoltatásról még ne m is beszélhetünk, hiszen ez a javaslat még nem arról szól, de arról mindenképp fontos lenne ma már döntést is hoznunk, hogy ne jutalmazzuk továbbra is kiemelt luxusnyugdíjjal azokat az előző rendszerbeli pártállami vezetőket, akik például részt vettek az ’56 utáni megtorlásokban, mint például Biszku Béla is, mert valóban a médiában csak lex Biszkunak hívják ezt a javaslatot. Tőle indult a javaslat valóban, mondjuk ezt ki, hiszen Wittner Máriától a Parlament folyosóján megtudtuk, hogy több százezer forintos nyugdíjjal él közöttünk Biszku Béla, aki az 1956os forradalom után belügyminiszterként emberi életek kioltására, több fizikai megsemmisítésre adott ki utasítást. Ez, hogy kinek mennyi a nyugdíja, egy személyes adat, elvileg nem férhet hozzá akárki, de tu djuk, hogy Kubatov Gábor és társai azért sok minden személyes adathoz hozzáférnek, de ha már kiszivárgott, és ha már megtudtuk ezt, joggal vagyunk felháborodva, tisztelt hölgyeim és uraim. Valóban joggal háborodunk föl, hogy hogy élhetnek még ma is kiemelt luxusnyugdíjjal közöttünk ezek a pártállami vezetők, akiknek legjobb esetben is a minimálnyugdíjon kellene tengetniük az utolsó napjaikat, utolsó éveiket itt húsz évvel az úgynevezett rendszerváltás után. No, hát eljutottunk oda, hogy mégiscsak támogatták ezen a héten a napirendkiegészítést, most beszélhetünk erről a javaslatról, elindulhat az általános vitája, amely ma nem zárul le ezen a késői, éjszakai órán, várhatóan jövő héten folytatni is fogjuk. Mindenképp fontos elmondani azt, hogy ez egy kompromi sszumos javaslat, már amit eleve benyújtottunk, hiszen tekintettel voltunk arra, hogy azért jelenleg milyen többség van az Országgyűlésben. Azonban legyenek önök is tekintettel arra, hogy a választók mit várnak el. 53 százalékos társadalmi felhatalmazásból van az aránytalan választási rendszernek köszönhetően egy kicsit nagyobb, több mint kétharmados parlamenti jelenlétük, azonban nyilvánvalóan önök sem gondolják azt, hogy a választók ne akarnának valódi elszámoltatást, és az a minimum, hogy ne jutalmazzuk továbbra is több százezer forintos nyugdíjjal ezeket a pártállami vezetőket.
