Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 16 (47. szám) - A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat; az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetési javaslatáról; a Költségvetési Tanács véleménye a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetési javaslatár... - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - VÁGÓ GÁBOR (LMP): - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - BÖDECS BARNA (Jobbik): - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - BÖDECS BARNA (Jobbik):
2487 rendelkezésre állási díj jogcímen 99,2 milliárd forintot költ azon autópályák finanszírozására, amelye ket aztán a külföldi tranzitkamionok - a lakosság testi épségének folyamatos veszélyeztetése mellett - rövid úton szétvernek, ahelyett, hogy egységes úthasználati díjat vezetnének be, amely a nehéz tehergépjárműveket megfelelő adóteherrel sújtaná annak érd ekében, hogy vasútra szálljanak. A közösségi közlekedés átszervezésének előkészítése, az alágazatok összehangolása és a közösségi közlekedés akadálymentesítése összevissza 1,5 milliárdot kap ebben a költségvetésben, míg az elavult, pazarló helyközi közleke dési struktúra, azaz a jelenlegi, önök által örökölt közszolgáltatás változatlan formában történő fenntartása, a feneketlen zsák 208 milliárd forintos forrást nyer el. Nem lett kész - bár ígéret volt rá - az új termékdíjrendszer. Bezzeg a papírok rakosgatá sával visszaigénylők 1,6 milliárd forint termékdíjat kapnak vissza a beszedett díjakból, miközben az országos környezeti kármentesítési program teljes támogatása éves szinten 140 millió forint, és az országot elborító illegális hulladéklerakások mentesítés ére kemény 50 millió forintot rakott félre a kormány. Ezek a rövid példák jól mutatják, hogy az általunk tárgyalt költségvetés a várakozásokkal ellentétben a fenntarthatóság társadalmi és környezeti követelményének nem felel meg. Nézzük a pénzügyi fenntart hatóságot! Míg a kiadási oldalon nincs érdemi átrendeződés, a bevételi szerkezet valóban jelentősen megváltozott - ami első megközelítésben kedvezőnek tekinthető. De kérdés, hogy az eleve átmenetinek tervezett különadók kifutása után mitől marad fenntartha tó a bevételi oldal. (19.20) A magánnyugdíjpénztári járulékok 300 milliárd forintot meghaladó mértékű átcsoportosítása egy egy évre szóló átmeneti intézkedés. A jövőbeni fenntarthatósága az önként átlépők számától és a kormányzat jövőbeni döntésétől fü gg. Ennek okán a pénzügyi fenntarthatósága ennek a tételnek sem biztosított. Ehhez kapcsolódik a munkavállalók által fizetett nyugdíjjárulék 9,5 százalékról 10 százalékra történt emelése is. Miután a Nyugdíjbiztosítási Alap helyzete a benyújtott javaslat szerint az államháztartás helyzetét kiegyensúlyozó alapból származó 450 milliárd forinttal együtt egyensúlyban van, érthetetlen és indokolatlan számunkra a munkavállalói nyugdíjjárulék mértékének 0,5 százalékos emelése. Joggal feltételezhető, hogy e módosí tó javaslattal végrehajtott járulékemelés mintegy 38 milliárd forintos kihatása nem szerepel az előterjesztésben a bevételi adatok között. A világosság és az áttekinthetőség hiánya mellett így egyes előirányzatok összegszerű bizonytalanságával is meg kell birkóznunk. Az ágazati prioritásokból következne az egészségügy és az oktatás kiemelt kezelése. Ugyanakkor, különösen a funkcionális bontásban feltűnik, hogy gyakorlatilag stagnál a ráfordítás ezekre a területekre, sőt a GDPhez képest több részterületen c sökken is. Kérdés, hogy akkor mit kell prioritás alatt értenünk, és miért nem jutott el a kormány fél esztendő alatt e két válságágazat legelemibb problémáinak megoldásáig. Az egészségbiztosítási alrendszer ráadásul ismét csaknem 100 milliárdos hiánnyal ke rül tervezésre, noha a bevételi és kiadási oldal összhangjának fenntartható megteremtése nélkül középtávon sem várhatjuk az ágazat kiszámítható finanszírozásának biztosítását. Külön gondot jelent számunkra az önkormányzati rendszer kiadásaihoz történő hozz ájárulás személyi jövedelemadóból származó része. Bár az arányok kétségtelenül változatlanok, az egykulcsos adó bevezetése miatt várható bevételkiesés ellentételezése láthatólag nem történik meg. Az önkormányzati feladatok az előbbi két területhez hasonlóa n évek óta alulfinanszírozottak, és az önkormányzatok jelentős részét adósságspirálba kényszerítették, amire önök joggal hivatkoznak is a volt szocialista kormánnyal szemben. Az előterjesztésből ugyanakkor mi nem látjuk ezen aggasztó folyamat megállításána k és visszafordításának szándékát sem.
