Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 16 (47. szám) - A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat; az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetési javaslatáról; a Költségvetési Tanács véleménye a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetési javaslatár... - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - SZILÁGYI LÁSZLÓ (LMP):
2447 ország gazdasági növekedését beindítani, amire a legna gyobb szüksége van ma Magyarországnak. Ez a költségvetés arra vállalkozik, ami nem kis dolog, hogy lehetőséget ad a hazai vállalkozások számára, lehetőséget ad arra, hogy a munkájukkal, tehetségükkel, hozzáértésükkel egy olyan úton induljanak el, ami a saj át maguk és az ország gyarapodását is segíti. Ehhez pedig az az adórendszer, amit ez a költségvetés tartalmaz, vagyis arra vonatkozólag, hogy alapvetően a munkát, az értékteremtő munkát kívánja segíteni itt az adórendszer egészének figyelembevételével, azt gondolom, mindenképpen arrafelé mutat, hogy a következő év nagyon sok magyar vállalkozás számára a kilábalás éve lehet, vagy a hét vagy nyolc szűk esztendő után egy olyan év, amikor valóban elkezdhetik a növekedést. Természetesen korábban is voltak próbál kozások különböző gazdaságélénkítő programokkal. Mindig az volt a baj, hogy úgy tették föl a kérdést a korábbi költségvetés készítői, hogy gazdasági növekedés vagy pénzügyi stabilitás. Ebben is új ez a költségvetés, hogy nem “vagy” van, hanem “és”. Ez a kö ltségvetés egyszerre tartalmaz (Közbeszólás az MSZP padsoraiból.) a gazdaság pénzügyi stabilitására vagy a költségvetés pénzügyi stabilitására vonatkozó nagyonnagyon komoly kritériumokat, amit talán ellenzéki képviselőtársaim is elismernek, hogy végre nyo lc év után először sikerül egyébként az államháztartás hiányát 3 százalék alatt tartani, hosszú idő után először sikerül az államadósság mértékét csökkenteni. Ez úgy kapcsolódik a hazai vállalkozásokhoz, hogy természetesen egy ország belső piaca úgy működi k, hogy akkor van a piacban bizalom, akkor fognak a vállalkozások beruházni, ha nemcsak gazdaságélénkítő programokat kínál neki egy költségvetés, hanem másik oldalról a költségvetés a pénzügyi stabilitást is biztosítja. Ez a költségvetés - még egyszer azt tudom mondani - példaértékű, teljesen új alapokat, új szemléletet hoz az elmúlt nyolc évhez képest, a vállalkozások számára lehetőséget, adókönnyítéseket, adminisztrációcsökkentési javaslatokat hoz, és egyben biztosítja az ország pénzügyigazdasági stabili tását, ami a jövőbe vetett hit és bizalom kérdése. Én azt hiszem, ha egyetlenegy gondolattal kellene ennek a költségvetésnek a gazdasági vállalkozási oldalát megvilágítani, hogy ez a költségvetés végre azt a kérését teljesíti a vállalkozásoknak, sőt túl is megy azon, hogy hagyják őket végre dolgozni. Ez a költségvetés arra irányul és támogatja azt, hogy a magyar vállalkozók akarjanak és tudjanak dolgozni mindannyiunk és az egész ország gyarapodásáért. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELN ÖK (dr. Ujhelyi István) : Következik Szilágyi László képviselő úr, LMP. Tessék parancsolni! SZILÁGYI LÁSZLÓ (LMP) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Néha jó lenne, hogyha a környezetvédelmi hálózatról is lehetne ezt mondani, hogy hagyják őket végre dolgozni és, megvannak a megfelelő munkakörülményeik. Olyan szempontból, ha megvizsgáljuk az előttünk fekvő büdzsét, hogy érvényesülneke benne a fenntarthatóság alapvető szempontjai, a rövid válasz az, hogy nem. Érvényesülneke a jövő nemzedékek jog ai? Hát nem nagyon látszik ebből a számhalmazból, hogy érvényesülnének. Érvényesüle a “szennyező fizet” elve, ami egy elég fontos alapelv lenne a környezetvédelemben? Hát bizony nem érvényesül. És érvényesüle a kiterjesztett gyártói felelősség elve? Nem látszik, hogy efelé mozdulnánk el. Pedig mi lenne a kulcs? Mindannyian egyetértünk abban, hogy az lenne az alapelv, hogy a munkajövedelmek adóztatása helyett a környezethasználatot kell adóztatni. Ennek semmiféle nyomát nem látjuk ebben a költségvetésben. A környezetért felelős államtitkár július óta jól bekiabálta a sajtóba, hogy itt óriási reform lesz termékdíjbehajtás tekintetében. Hát semmi nyomát nem látjuk a költségvetésben, hiszen arról volt szó, hogy teljesen államosítják a termékdíjrendszert, létre hoznak egy állami hulladékgazdálkodási ügynökséget, egy ilyen újkori pahubegyűjtőt. Biztosan emlékeznek rá az idősebb képviselőtársak, hogy ez mi volt annak idején. Ennek nem látjuk abszolút létjogosultságát a büdzsé alapján, sőt a benyújtott salátatörvén yben sincs semmiféle nyoma annak, hogy itt a termékdíjtörvényhez
