Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 16 (47. szám) - A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat; az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetési javaslatáról; a Költségvetési Tanács véleménye a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetési javaslatár... - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - SESZTÁK OSZKÁR (KDNP):
2429 azt is, hogy az önhiki és a működésképtelen önkormányzatok egyéb támogatása, tehát a 6/3as és a 6/1es a javaslat szerint össze lesz vonva. (15.10) A probléma az, hogy nem tudjuk pontosan, milyen módon lesznek a szabályozás ok, ezeket a keretlehetőségeket milyen módon fogjuk lehívni. Azt kívánom az előterjesztőknek, hogy majd a részletes jogi szabályozásoknál kellő bölcsességgel járjanak el, és ennek megfelelően biztosítsák az önkormányzatoknak azt, hogy igazságos módon és a rászorultság alapján jussanak hozzá a támogatásokhoz. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Köszönöm szépen. Következik Seszták Oszkár képviselő úr, KDNP. SESZTÁK OSZKÁR (KDNP) : Tisztelt Országgyűlé s! Tisztelt Ház! A költségvetési javaslat tárgyalása láthatólag - vagy első tekintetben - számokról szól; milliárdokról, tízmilliárdokról szól. Valójában azonban azt gondolom, hogy minden költségvetés tárgyalása azokról a prioritási sorrendekről, azokról a társadalompolitikai víziókról, arról a jövőképről szól, amit egyegy adott kormány, egyegy politikai közösség magáénak vall, és amilyennek az országot, a nemzetet, a közösséget elképzeli. Erről szól ez a költségvetési vita is, amihez persze társulnak szá mok, és mivel a számok nem hazudnak, világosan látszanak a számokból azok a költségvetési prioritások, azok a mozgásterek a prioritások mellett, az a mozgástér, amely rendelkezésére áll egy kormánynak. A mozgástér pedig meglehetősen szűkös. Ez persze soksz or elhangzik a költségvetés vitája során, majdnem mindig elhangzik, és egyfajta politikai lózungnak is minősíthető, ugyanakkor viszont minden tárgyilagos elemzés is azt mutatja, hogy olyan szűk volt az új kormány költségvetési mozgástere, és olyan lyukakat örökölt a költségvetésben, amelyek olyan lépésekre ösztönözték a kormányzatot már a 2010. évben, amelyek az elveszett mozgástér és a szűkös költségvetési mezsgye visszaszerzését jelentették a kormány és az új Országgyűlés számára. Ezek a lépések, ezek az intézkedések a közvélemény számára és nyilván az Országgyűlés számára is ismertek, ezek voltak azok a különadók, és igen, a nyugdíjjárulékok átterelése is az állami nyugdíjalapba, amely biztosítja az állami nyugdíjak, a jövő évi nyugdíjkassza likviditását és egyensúlyát. Mint ahogy említettem, a számok nem hazudnak, és világos prioritási sorrendet jelölnek ki. A kormány gazdaságpolitikájának középpontjában ennek megfelelően a gazdaság növekedésének beindítása és a foglalkoztatás növelése áll. Magyarországna k, hazánknak nincsenek olyan ásványkincsei, nem örökölt gyarmatbirodalmakat, amelyből kumulálódott volna tőke, nincsenek különösebb, illetve a nemzetközi piacon eladható turisztikai bevételeink, ezért számunkra és az új kormány számára az elsődleges a fogl alkoztatás növelése. Ez jelenti, ez jelentheti, a munkánk jelentheti a jövő zálogát. A prioritásokból és a költségvetés számaiból egyértelműen kiolvasható, hogy erre teszi a hangsúlyt a költségvetés egésze, a foglakoztatás növelésére, a munkaalapú gazdaság és a munkaalapú társadalom megteremtésére. Ehhez a célhoz persze nagyon sok eszközt rendel az új költségvetési javaslat is, illetve a kormány akciótervei, mind az első, mind pedig a második akcióterv. Ennek az eszközrendszeréből kiemelném az új Széchenyitervet, amelynek alapján a korábbi újraelosztási politikát egy növekedéspárti politika váltja fel meggyőződésünk szerint. Nem előzmények nélküliek ugyanakkor a 2011. évi költségvetésben felvázolt ilyen jellegű javaslatok, hiszen már 2010 második félében is intézkedések sora született a magyar kis- és középvállalkozások fejlesztése érdekében, ennek a szektornak a támogatása érdekében, mind adópolitikai, mind az üzleti környezetet, mind pedig az uniós források átcsoportosításával jellemezhető segítési szándék ot illetően, mind pedig a hitelezési lehetőségek javításával, a költségvetési garanciakeretek bővítésével, továbbá az új Széchenyikártya hitelprogram
