Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 16 (47. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények meg... - DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP):
2354 módosításáról szóló, valamint az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatok együttes záróvitája . (10.00) Lázár János, Balsai István és Vejkey Imre képviselők önálló indítványát T/1445., T/1446. és T/1447. számokon, az egységes javaslatokat pedig T/1445/8., T/1446/6. és T/1447/21. számon kapták kézhez. Az egységes javaslatokhoz érk ezett módosító javaslatokra az alkotmányügyi bizottság előterjesztette ajánlásait. Megnyitom tehát a záróvitát a T/1445/19., a T/1446/9. és a T/1447/24. számú ajánlásokban foglalt módosító javaslatokra. Megkérdezem, kíváne valaki felszólalni a frakciónkén ti 15 perces időkeretben. Schiffer András képviselő úr, az LMP frakcióvezetője. Tessék parancsolni, frakcióvezető úr! (Moraj a kormányzó pártok padsoraiból.) DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az alkotmánymódosítá shoz előterjesztett zárószavazás előtti módosító javaslatainkról szeretnék röviden szólni. Elöljáróban újfent szeretném azt megerősíteni, hogy önmagában az a gesztus volt elfogadhatatlan számunkra 3 héttel ezelőtt, hogy egy alkotmánybírósági döntésre azt a választ hozza a többségi oldal, hogy egy másik hatalmi ág, egy másik alkotmányos intézmény hatáskörét próbálja meg szűkíteni. Ugyanakkor elmondtam azt a múlt héten is, hogy természetesen látjuk az igyekezetet, hogy az elmúlt 2 hét felháborodása után ezen a javaslaton próbált a kormányoldal finomítani. Ugyanakkor azt gondoljuk, ahhoz, hogy az Alkotmánybíróság hatásköre olyan kulcsfontosságú törvényjavaslatok esetében, mint a költségvetésről, illetve a különböző közbevételekről szóló törvényjavaslatok, csorb ítatlan maradjon, az új módosító javaslatban az Alkotmánybíróság hatáskörét tovább kell tágítani. Az egyik zárószavazás előtti módosító javaslatunk azt célozza, hogy az Alkotmánybíróság hatásköre maradjon érintetlen a költségvetési törvény, illetve a közbe vételi törvények esetében akkor is, hogyha az indítványozó a tulajdonhoz fűződő alkotmányos jog sérelmét látja veszélyben. Ha visszaemlékszünk arra, hogy 1990ben az Alkotmánybíróság milyen nagy jelentőségű határozatokat hozott, rögtön felötlenek azok az a lkotmánybírósági döntések, amik akkortájt vagy az utolsó pártállami kormánynak, vagy éppen az első rendszerváltó kormánynak az adótörvényekre vonatkozó határozatait bírálta el, éppenséggel a tulajdonhoz fűződő jog sérelmére tekintettel. A magyar állampolgá rok között az Alkotmánybíróságnak az egészen kivételes presztízse pontosan azért alakult ki a kilencvenes években, mert a magyar emberek úgy látták, hogy akkor, amikor a kormányzat vagy éppen egy parlamenti többség túlterjeszkedik az alkotmányos hatáskörén , és alkotmányellenes módon próbál a zsebében kotorászni, akkor a végső menedék az Alkotmánybíróság, amelyik a túlterjeszkedő hatalomtól megvédi az állampolgárt, megvédi az állampolgárok zsebét. Éppen ezért, ha komolyan vesszük azt, hogy egy piacgazdaság, egy alkotmányos demokrácia működtetéséhez fontos a tulajdonhoz való jog csorbítatlansága, fontos a piacgazdaságban a vagyoni forgalom biztonsága, akkor éppen a közbevételi törvények és a költségvetési törvény tekintetében elkerülhetetlenül fontos, hogy a t ulajdonhoz való jog épsége érdekében az Alkotmánybíróság utólagos normakontrollját fenntartsuk. A következő kérdés, amiben zárószavazás előtti módosító javaslatot terjesztettünk elő, az alkotmány 18. §a, a környezethez való jog. Emlékeztetném arra a tiszt elt Országgyűlést, hogy 1994ben az Alkotmánybíróság a környezethez való jog értelmezése kapcsán kifejtette, hogy - egyébként szorosan az állam életvédelmi kötelezettségével összefüggésben - a természetvédelem egyszer már elért szintjét alkotmányosan csökk enteni nem lehet. Megint csak arról van szó, hogy akár egy költségvetési törvényben, de akár még egy adótörvényben, egy illetéktörvényben is sajnos elképzelhetőek olyan törvényhozói intézkedések, amelyek éppen valamilyen nagyon sürgető
