Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 16 (47. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. TÓTH JÓZSEF (MSZP):
2345 Valóban, 1990. november 6án Magyarország elsőként csatlakozott a középkeleteurópai országok közül az Európa Tanácshoz, és egy meglehetősen hosszú út volt az az euroatlanti integrációs folyamat, amelynek éppen az első mérföldk övét az Európa tanácsi csatlakozásunk jelentette. (9.20) Az elmúlt 20 esztendőben így aztán a magyar diplomácia nagyon aktívan tudott szerepet vállalni az Európa Tanács jellegének a formálásában is. Ma már eljutottunk oda, hogy az összes európai ország tag ja az Európa Tanácsnak Koszovó, illetőleg Belarusz kivételével, tehát 45 tagja van, ha jól számolom, az Európa Tanácsnak, és nem csupán földrajzi értelemben, hanem az Európa Tanács figyelmét, mondjuk úgy, hogy az ágazati figyelmet érintően is folyamatosan bővült az ifjúságpolitika, a romaintegráció és valóban a kisebbségvédelem területén egy egészen egyedülálló eszközrendszer alakult ki az Európa Tanácsban. A képviselő úr is utalt erre. Én két egyezményt szeretnék kiemelni az Európa Tanács egyezményei közül . Az egyik a nyelvi charta. Az elmúlt években meglehetősen sok figyelem összpontosult a nyelvi jogok kérdésére, a nyelvi charta mindenféleképpen viszonyítási pont e tekintetben. Illetőleg a másik fontos egyezmény a kisebbségi keretegyezmény, amely mind a m ai napig a legjelentősebb jogi eszköz, és ilyen értelemben a magyar nemzetpolitikának is állandó hivatkozási alapja lehet. Hadd említsem még meg e tekintetben a velencei bizottságot, az Európai Közösség alkotmánybíróságát is! A velencei bizottság számos re ndkívül fontos véleményt fogadott el az elmúlt években. A velencei bizottság számára is az Európa Tanács jelenti a működési keretet, és a közelmúltban, azt hiszem, mindannyian megnyugvással fogadtuk, hogy a szlovák államnyelvtörvénnyel kapcsolatban egy nag yon kemény, úgy is mondhatnám, hogy kőkemény álláspontot alakított ki a velencei bizottság, amely teljes mértékben összhangban áll a magyar megközelítéssel, és azt hiszem, nem kell mondanom, hogy ez milyen mértékben segíti a magyar diplomáciai céloknak az érvényesítését. Még egy intézményt szeretnék kiemelni, ez természetesen már egy kicsit bővebb a kisebbségvédelemnél, általános emberi jogi funkciója rendkívül jelentős. Sokan úgy gondolják, hogy az Európa Tanácsnak a funkciója nagyjából kiteljesedett, leál dozóban van az Európa Tanácsnak. Én ezt nem így gondolom. 94 kötelező erejű egyezmény kapcsolódik az EThez, és ezeknek a leghatékonyabb kontrollmechanizmusát egy bíróság jelenti, az Emberi Jogi Bíróság jelenti. Azt hiszem tehát, hogy nagyon kevés olyan ne mzetközi szervezet létezik, amelynek annyira egyértelmű és közvetlen hatása lenne az emberek, az állampolgárok hétköznapi életére, mint éppen az Európai Emberi Jogi Bíróságnak, illetőleg ennek az egyezményrendszernek, amire az Európai Emberi Jogi Bíróság a lapozza a működését. És ami szintén nem jelentéktelen dolog, hogy azáltal, hogy az Európai Unióban most végül is a lisszaboni szerződés megteremtette a jogi személyiséget, mód van arra is, hogy az Európai Unió is magáévá tegye ezt az emberijogvédelmi rend szert, ezáltal megkezdődhet az emberi jogoknak és a kisebbségvédelemnek az európai jogba történő integrálása. Tehát egy nagyon izgalmas időszak előtt állunk. Nem szabad azt gondolnunk, hogy leáldozott az Európa Tanácsnak, hanem, azt gondolom, fontos, hogy mindenki a maga szintjén vegyen részt az Európa Tanács munkájában, így a parlamenti képviselők is a parlamenti közgyűlésben, mert azt hiszem, hogy ez szolgálja az európai polgároknak az érdekét. Köszönöm szépen a figyelmet, és köszönöm szépen a megemlékezé st. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, államtitkár úr. Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett Tóth József képviselő úr, az MSZP frakcióvezetőhelyettese: “Hogyan tovább, panelprogram?” címmel. Öné a szó, képv iselő úr. DR. TÓTH JÓZSEF (MSZP) :
