Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 16 (47. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. BRAUN MÁRTON (Fidesz):
2343 nemcsak a médiának, hanem a politikai elitnek, vagy mondjuk így, a közélet szereplői nek is van felelőssége abban, hogy olyan létező feszültségforrásokról, olyan létező konfliktusokról, amelyeknek bizony van etnikai háttere is, azokról kevésbé nyíltan beszéltünk eddig. (9.10) Ez oda vezetett, hogy vannak olyan emberek, akiknek ilyen súlyos gondjaik vannak, és ugyanakkor nem találják meg azokat a politikai üzeneteket meg azokat az intézkedéseket, amik ennek a problémának a megoldására vonatkoznak. Tehát azt gondolom, hogy egyrészt a tiszta, világos, őszinte beszéd ezekről a dolgokról, kendőz etlenül is, olyan ügyekről, amiknek bizony megvan a maguk szociokulturális háttere; nyilván érzi, hogy a szavak választásában én is igyekszem egyrészt ezeknek az embereknek az emberi méltóságát tiszteletben tartani, másrészt meg azokról is beszélni, akik b izony adott esetben áldozatai ezeknek a konfliktusoknak. Ami magának a roma médiának az ügyét érinti és ezen belül a Rádió C ügyét érinti, egyetértek képviselőtársammal abban, hogy nagyon fontos, hogy a romák, a magyarországi cigányság képviselői saját han gon meg tudjanak szólalni a médiában. Valóban, ebből a szempontból a Rádió C története sikertörténetként indult, és valóban vannak olyan momentumai, amire azok, akik létrehozták, büszkék lehetnek. De éppen a világos beszéd jegyében hadd mondjam azt, hogy a zért ennek a történetnek vannak árnyoldalai is. Tehát az nem egy működő médiakonstrukció, amely évente több tíz milliós adósságot halmoz föl, és aztán odaáll a nyilvánosság elé, hogy valaki oldja meg ezt a kérdést, és valamilyen módon rendezze ezt a tartoz ást. Oda jutott ma ez az anyagi ellehetetlenülés - mondjam azt, hogy részben a nem alkalmas menedzsment, részben pedig a rossz konstrukció , hogy még azt a támogatást sem tudtuk odaadni a Rádió Cnek, amit egyébként a költségvetésben neki szántunk, és a k övetkező évben is neki akarunk szánni, merthogy köztartozással rendelkező intézménynek, szervezetnek nem lehet állami támogatást, költségvetési támogatást adni. Tehát én úgy gondolom, hogy azoknak, akiknek fontos a romák megjelenése saját hangon a médiában , össze kell fogni abban az ügyben, hogy hogyan tudunk létrehozni egy olyan működőképes konstrukciót, amely nem halmoz föl majd újra és újra, évente ilyen mértékű adósságokat. Mi a jó szándékunkat és az együttműködési készségünket bizonyítandó a jelenlegi költségvetésben is szerepeltetünk egy olyan sort, ami a roma média, a romák médiatámogatására irányul. Bízom benne, hogy lesz olyan szervezet, lesz olyan konstrukció, amelynek oda lehet adni majd ezt a támogatást, és akkor valóban saját hangjukon szólalnak meg azok, akiknek bizonyos súlyos gondjai vannak ma nemcsak a magyar közéletben, hanem bizony a szociális helyzetük tekintetében is. Köszönöm a figyelmét, figyelmüket. (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiból.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Braun Márton képviselő úr, frakcióvezetőhelyettes úr, a Fidesz részéről: “20 éves az Európa Tanács címmel”. Öné a szó, képviselő úr. DR. BRAUN MÁRTON (Fidesz) : Köszönöm szépen a sz ót, elnök úr. Elnök úr felkonferálásával ellentétben azért kértem szót, tisztelt képviselőtársaim, hogy legyen alkalmunk megemlékezni egy, a számunkra igen fontos 20 évvel ezelőtti eseményről. 20 éve, 1990. november 6án írta alá Magyarország azt az okirat ot, amelyben az Európa Tanácshoz csatlakozott. Ez az egyezmény mind a szervezet, mind hazánk szempontjából rendkívüli jelentőségű volt, hiszen az Európa Tanács volt az első olyan európai politikai fórum, amelyhez csatlakozhattunk a rendszerváltás után, ugy anakkor Magyarország volt az első, amely a szocializmusból éppen kiszabadult országok közül elsőként teljes jogú taggá válhatott. Tisztelt Ház! A háború után, 1949ben alapított Európa Tanács egy világos politikai és ideológiai állásfoglalást felmutató sze rvezet. Az alapító tagállamok elkötelezték magukat a plurális demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság tiszteletben tartása mellett. A totalitárius struktúrák helyett a
