Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 15 (46. szám) - A 2011. évi népszámlálásról szóló 2009. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. MOLNÁR ATTILA, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója: - ELNÖK (dr. Latorcai János): - GAJDA RÓBERT, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság előadója:
2312 Köszönöm szépen, államtitkár úr. Most a bizottsági álláspontok ismertetésére kerül sor, a napirendi ajánlás szerinti 55 perces időkeretben. Megadom a szót Molnár Attilának , az alkotmányügyi bizottság előadójának. Parancsoljon, képviselő úr! DR. MOLNÁR ATTILA , az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság a m ai ülésén megtárgyalta a T/1481. számú, a 2011. évi népszámlálásról szóló 2009. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot, és a bizottságunk osztotta az előterjesztőknek azt a véleményét, hogy a népszámlálás sikeres lebonyolításához elenged hetetlenül szükséges a 2011. évi népszámlálásról szóló hatályos törvény módosítása annak érdekében, hogy a népszámlálás előkészítése és végrehajtása a lehető legrövidebb idő alatt a lehető legjobb minőségben és a lehető legkisebb kockázatokkal végrehajthat ó legyen. A törvényjavaslat lerövidíti az adatfelvételi időszakot, és törli az adatkörök közül a lakosság számára kényes kérdésnek minősülő vagyoni jellegű adatköröket. A módosítások nem sértik az európai uniós szabályozás követelményeit, biztosítják a kor ábbi népszámlálások adataival való összehasonlíthatóságot, nem csökkentik a kormányzati, megyei és helyi döntéselőkészítéshez nélkülözhetetlenül szükséges adatok mennyiségét, miközben javítják azok minőségét. Tisztelt Országgyűlés! Az alkotmányügyi, igazs ágügyi és ügyrendi bizottság 16 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett az előterjesztést általános vitára alkalmasnak találta. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Most m egadom a szót Gajda Róbertnek, az emberi jogi bizottság előadójának. Parancsoljon, képviselő úr! GAJDA RÓBERT , az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság előadója : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ezúton tájékoztat om a tisztelt Házat, hogy a 2011. évi népszámlálásról szóló 2009. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló, T/1481. számú törvényjavaslatot az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság 2010. november 3án megtárgyalta, és azt egyhangúlag által ános vitára alkalmasnak tartotta. A népszámlálás megtartása nemcsak előírt európai parlamenti és tanácsi rendeleti kötelezettség, hanem a hazai kormányzás és a törvényhozás szempontjából is olyan rögzített pont, amelyből érdemes kiindulni. Ahhoz, hogy a né pszámlálás adatai számunkra iránytűt jelenthessenek, a megfelelő szabályozás elengedhetetlen. Magyarországon 1870 óta rendszeresen, általában tízéves időközökben kerül sor teljes körű népszámlálásra. A legutóbbi teljes körű népszámlálást éppen az első Orbá nkormány idején a Központi Statisztikai Hivatal 2001ben sikeresen végrehajtotta. A soron következő, 2011. évi népszámlálás lebonyolításával kapcsolatban azonban a kormány nem elégszik meg a tíz évvel ezelőttihez hasonló sikerekkel, hanem hatékonyság teki ntetében felül szeretné múlni azt, legalábbis a törvényjavaslatból ez derül ki számomra. Nagyon örvendetes, hogy a modernizációs eszközöket igénybe véve a népszámlálást költséghatékonyabban lehet végrehajtani, ráadásul rövidebb idő alatt, úgy, hogy az önko rmányzatok válláról komoly terheket veszünk le. Ami számomra azonban még nagyobb örömre ad okot, hogy a törvényjavaslat az emberi jogi bizottságot érintő kérdésekben a lehető legjobb megoldást választja. (21.40) Gondolok itt elsősorban arra, hogy a lakások címét a törvényjavaslat elkülönítetten rendeli kezelni, ezzel is eleget téve az adatvédelmi előírásoknak. Az említett szabályozásnak köszönhetően a megkérdezettek nyilatkozhatnak az egészségi állapotukról, fogyatékosságukról, vallásukról, anyanyelvükről é s nemzetiségükről. Nagyon fontos ez számunkra - mint már említettem , hiszen így kaphatunk átfogó képet a nemzeti és etnikai kisebbségi összetételről, a háztartások és a családok
