Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 15 (46. szám) - A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat; az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetési javaslatáról; a Költségvetési Tanács véleménye a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetési javaslatár... - ELNÖK (dr. Latorcai János): - SCHEIRING GÁBOR, az LMP képviselőcsoportja részéről:
2304 Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.) (21.00) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Kösz önöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Az LMP képviselőcsoportja jelezte, hogy három képviselőjük megosztva ismerteti a frakció álláspontját. Először megadom a szót Scheiring Gábor úrnak, értelemszerűen a három képviselő 30 perces időkeretéből. Parancsoljon, képviselő úr! SCHEIRING GÁBOR , az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Hölgyeim! Tisztelt Uraim! A Lehet Más a Politika első költségvetési vitájára készülve a szokásosnál is jobban éreztük a képviselői megbízatáss al járó felelősséget. Az elmúlt két évtized parlamenti hagyományai alapján a büdzsé tervezett vitája jellemzően a politikai szekértábor mentalitás díszszemléje volt. Ez egy rossz beidegződés, amivel szakítanunk kell. Elemzésünk során ennek megfelelően nem mondtunk nemet egyetlen olyan javaslatra sem, amely nem ment szembe az általunk vallott alapértékekkel. A dolgot, őt magát néztük. E bevezető mondatokból akár az is következhetne, hogy a FideszKDNPkormány törekvései sokaságával kellene azonosulnunk. Még sincs így. A forradalmi retorikába burkolt kormánykommunikációval szemben úgy látjuk, hogy a javaslat nem szakít az elmúlt húsz év rossz beidegződéseivel. Nem valamifajta forradalom, hanem sokkal inkább a helyben állás, a toporgás költségvetésével állunk s zemben. Mielőtt elmerülnénk a részletekben, érdemes tisztázni, hogy mi az a helyzet, amire a költségvetésnek megoldást kell találnia. Tisztelt Képviselőtársaim! Közös problémáinkból kell kiindulnunk. Magyarországon ma tragikusan kevés embernek van munkája. Ezzel szemben felháborítóak az egyenlőtlenségek és a jövedelemkülönbségek. Közben még mindig erőtlen a gazdaság növekedése. Végletesen kettészakadt a gazdaság, és közben egymást érik az ökológiai katasztrófák, míg az állam nem képes ezekre a problémákra h atékonyan reagálni, hisz hosszú évek során át legyengítették, átpolitizálták és a mutyik hálójába szőtték politikusaink. Ezek azok a problémák, amelyekre a költségvetésnek a maga számaival valamit mondania kellene. Sajnos, a szép szavak ellenére a költségv etés számaiból kirajzolódó kép azt mutatja, hogy a kormánynak nincs válasza ezekre a mindannyiunkat érintő kérdésekre. Az elmúlt húsz év politikája érhető tetten a felelőtlenségben, a fenntarthatatlanságban, abban, hogy az új kormány is lemond a rendszervá ltás veszteseiről, és tovább fokozza a már eddig is tűrhetetlen egyenlőtlenségeket, abban, hogy tovább halad lefelé a nemzetközi adóversenyben, és folytatja az állam lebontását. Lássuk a részleteket, először is a makropályát! A költségveté s makroszintű terveivel kapcsolatban a legfontosabb bírálatunk az, hogy értékelhetetlenül keveset tesz a munkahelyteremtésért, sőt sok esetben éppen a munkahelyek leépítéséhez járul hozzá, elsődlegesen a közösségi szolgáltatások területén. E tekintetben eg yenes ági örököse az elmúlt évek gazdaságpolitikájának. Milyen tények utalnak erre a költségvetésben? Attól, tisztelt képviselőtársaim, hogy a kormány két kézzel vágja a pénzt a leggazdagabb magánszemélyekhez és a legnagyobb vállalkozásokhoz, nem mellesleg pedig tízmilliárdos futballstadionokhoz, érdemi munkahelyteremtés nem várható. A Költségvetési Tanács szerint évi 15 ezer munkahely jöhet létre maximum, amiből egyértelmű, különösebb számítás nélkül is látszik, hogy nem lesz tíz év alatt egymillió új munk ahely. Az egymillió új munkahely időarányos teljesítéséhez önöknek a jövő évi teljesítményüket meg kellene hétszerezniük! Nem vonom kétségbe az önök emberfeletti képességeit, de azért ennek ellenére figyelmükbe ajánlanám, hogy a munkahelyteremtésnek lenne egy sokkal hatékonyabb eszköze, az, amit az LMP is javasolt az 5 százalékpontos járulékcsökkentés formájában. Ehelyett önök, tisztelt kormánypárti képviselők, éppenséggel emelik a járulékszintet, de azt sem nyíltan felvállalva, hanem suttyomban.
