Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 15 (46. szám) - A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat; az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetési javaslatáról; a Költségvetési Tanács véleménye a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetési javaslatár... - ELNÖK (Jakab István): - ROGÁN ANTAL, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2285 Az én számomra erény az, ami a Költségvetési Tanács véleményében megfogalmazódik. A Költségvetési Tanács azt mondja, hogy Magyarországon az adóbevételek szintje a következő esztendőben akár 160 milliárd forinttal nagyobb is lehet, hogyha minden megfelelően alakul, ehhez képest a kormány bevételi oldalon óvatosan tervez. Az óvatosság ilyen gazdasági helyzetben erény, tisz telt képviselőtársaim. A másik oldalról ugyancsak a Költségvetési Tanács hiányolja, hogy a kormány által tervezett létszámleépítések költségvetési vonzata nem jelenik meg, tehát olyan, hogy a kormány betervezi még akkor is egyébként a kiadások egy jelentős részét, hogyha ez, mondjuk, nem sikerül. Ez megint az óvatosság elve, tisztelt képviselőtársaim. Ha a kormány elindítja a szerkezeti reformokat, ezeknek nagyon sokszor ára van. Ez az ár ott szerepel a költségvetésben a kiadási oldalon, nem felelőtlen terv ezés történik, nem az van, hogy eközben kiderül, nem tudjuk tartani a kiadási szintet; a kormány biztosítja azt a lehetőséget, hogy a költségvetés belső átcsoportosításával erre is meglegyen a lehetőség. Én azt gondolom, ez a felelősség a költségvetés szin te minden sorában tetten érhető és megtapasztalható. Ugyancsak felelősség tapasztalható a téren is, hogy a kormány nem próbálkozik a közszolgáltatások szintjének fűnyíróelven történő rombolásával, éppen ellenkezőleg. Ez a költségvetés gyakorlatilag végig ü gyel arra, hogy megszakadjon az a folyamat, ami az elmúlt évekre jellemző volt, hogy minden esztendőben az önkormányzatoktól kezdve az egészségügyig bezárólag mindig azzal kellett számolni, hogy nemcsak reál, hanem nagyon sokszor nominál értelemben csökken nek a kormány által rendelkezésre bocsátott lehetőségek. Ez nem így van a következő esztendőben. Én azt gondolom, hogy akár az önkormányzatok területétől az egészségügyig bezárólag, aki óvatosan tervezi a 2011. évét, az ezek között a lehetőségek között mag a is a talpra állás időszakát, a talpra állás költségvetését tudja elindítani. Ezek mind erényei a 2011. évi költségvetésnek. (19.30) Érdemes arról is beszélnünk, tisztelt képviselőtársaim, hogy egy költségvetés természetesen nem csak akkor jó, ha a költsé gvetési politika a kiadások oldalán keresztül próbálja befolyásolni a magyar családok és a vállalkozások lehetőségeit. Akkor jó, ha ez úgy történik, hogy egyébként megnyitja a lehetőséget a vállalkozások és a magyar családok előtt, hogy ők maguk jobban tud janak boldogulni. És én azt gondolom, hogy az új gazdaságpolitika, a gazdaságpolitikai fordulat leginkább kézzelfogható jele itt érhető el. Nem azzal próbálkozik az új kormány, hogy egyébként költekezésen keresztül próbáljon meg valamit elérni a magyar gaz daságban, hanem azzal próbálkozik, amit önök mindig ígértek, de soha nem csináltak meg, nevezetesen: több pénzt hagy a magyar családoknál, és több pénzt hagy a magyar vállalkozásoknál. Ez a költségvetés adózási szinten, azt gondolom, alapvetően megteszi vé gre azt a lépést, hogy azok fognak kevesebb adót fizetni 2011ben, ’12ben és tovább, akik egyébként a legnagyobb terhet vállalták az elmúlt évek felelőtlen szocialista gazdaságpolitikája során, és azoknak kell egyébként majd több adót fizetni, akik viszon t ennek a nyertesei voltak az elmúlt években. Mert azért nézzünk szembe azzal a ténnyel, hogy mind az energiaszektor, mind a távközlési szektor tekintetében, de akár a bankszférában is számtalan olyan lehetőség volt, amit azért tudtak ezek a szférák kihasz nálni sokszor középeurópai értelemben is magas profit elérésére, mert a kormány például a szabályozói szerepével nem élt ezekben az években. Azt gondolom, ebben a költségvetésben is tükröződik az a hozzáállás a kormányzat részéről, hogy úgy képzel el erős államot, hogy nem több pénzt akar elvenni az emberektől, nem az adókat akarja növelni, hanem úgy képzel el erős államot, hogy él a szabályozói szerepével, és él azzal, hogy ha már egyébként adókat szét kell osztani, akkor értelemszerűen nem azoktól vesz e l legtöbbet, akik Magyarországon a legtöbb munkahelyet teremtik, nem azoktól vesz el legtöbbet, akiknek egyébként a gyerekeiket kell eltartaniuk, a magyar családokat és a vállalkozásokat lehetőséghez is juttatja. És ami még ezen is túlmutat, tisztelt képvi selőtársaim, az a kiszámíthatóság. Mert először történik meg az Magyarországon, hogy egyébként, ha már az adók oldalán próbál gazdasági
