Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 15 (46. szám) - A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat; az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetési javaslatáról; a Költségvetési Tanács véleménye a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetési javaslatár... - ELNÖK (Jakab István): - BOLDVAI LÁSZLÓ, a számvevőszéki és költségvetési bizottság előadója, az összefoglalt kisebbségi vélemények ismertetője:
2275 Kiszámíthatatlan a vállalkozások helyzete a jövő évi költségvetés megalapozása érdekében bevezetett intézkedéseknek köszönhetően. Elég, ha a meglepetéssze rűen bevezetett válságadók hatására, a magánnyugdíjpénztári rendszer felszámolására, a korábban kötött szerződések, PPPk felülvizsgálatára gondolunk. Bizonytalan a banki hitelaktivitás élénkülése is, ami javítaná a beruházások feltételeit, a háztartások potenciális jövedelmi helyzetét. Bár a nemzetközi gazdaság élénkül, ellene hat a bankadó, a devizahitelezés leállítása, a bankellenes hangulatkeltés, valamint a Magyar Nemzeti Bank esetleges kamatemelése. Kedvező viszont, hogy az államadósság törlesztőrész lete 1064 milliárd forintra fog csökkenni 1215 milliárdról. Ez egyértelműen az elmúlt másfél év intézkedéseinek köszönhető, hiszen az államháztartás hiánya mérséklődött; hozamszinten ismét kedvező irányba változott. A 2011es költségvetés ennek ellenére re ndkívül kockázatos, mert a nyugdíjkassza jövő évi, közel 900 milliárd forintos hiányának pótlására az állami nyugdíjrendszerbe visszalépők vagyonából 540 milliárd forinttal és az állam által a magánpénztárakba havonta át nem utalt, összesen évi 360 milliár ddal számol a költségvetésben. A magánnyugdíjpénztárakból származó 360 plusz 540 milliárd forintos forrás pedig óriási mozgásteret jelent a költségvetésnek. A nyugdíjkassza hiánya ugyanakkor 2012től újratermelődhet. Az sem világos még, hogy mennyien lépne k vissza az állami rendszerbe, hiszen az átlépés feltételei ma még nem ismertek, miközben 90 százalék átlépővel számol a kormány. A kormány feltételezése szerint mintegy 2000 milliárd forintos összeg még befolyik, de nem tudható, hogy mi történik vele. Az MSZPfrakció tagjai nem tartják elfogadhatónak a személyi jövedelemadó új rendszerét, amelynek értemében csak és kizárólag a felső tízezer esetében van adócsökkentés. A magyar társadalom meglévő jövedelmi viszonyai mellett ez azt jelenti, hogy a munkaválla lók több mint 90 százaléka számára legjobb esetben is közel változatlan marad a helyzet. Kevesek adócsökkentését sokak tehernövekedése fogja kompenzálni az elkövetkezendő 23 évben. Érzékelhető és kézzelfogható tehernövekedés lesz akkor is, ha azt közvetle nül nem is az adózáson keresztül fogják érzékelni az emberek, de meg fog jelenni az élelmiszerárakban, a ruházati cikkek árában, az üzemanyagárakban. A költségvetési törvényjavaslat semmilyen módon nem ösztönzi a növekedést és ezen keresztül a munkahelyter emtést. Azzal, hogy a társasági adót csökkenti a kormány, nem pedig a foglalkoztatás növekedése érdekében a munkát terhelő járulékokat, a tőke mellé állt a munkával szemben. Vagyis nem ösztönzi azt, hogy minél több embernek legyen munkája. A közszférában t örténő 510 százalékos létszámcsökkentéssel egyidejűleg a kormány a vállalkozási szférában 0,6 százalékos foglalkoztatásbővítéssel számol jövőre, vagyis érdemben nem nő a foglalkoztatás. Az “Út a munkához” program helyett nemzeti közfoglalkoztatási program ról szól a törvényjavaslat. Egy működő rendszer megszűnik, és ami helyette lenne, nem tud elindulni, mert kidolgozatlan, átgondolatlan, az érintettekkel nem egyeztetett. Az elindulás sem adja vissza a jelenlegi programot, mert a költségvetés 60 milliárdot szán az új, még csak nevében létező programra, azaz az idei tényleges kiadások felét. Az állam kiadásai a költségvetés tervezetében döntően pillanatnyi érdekeket szolgálnak és nem a magyar társadalom hosszú távú érdekeit, ráadásul nem ad számot arról a köl tségvetés, hogy a különadókból befolyó pénzt mire költi el a kormány. Nem jut forrás a 13. havi bér helyett fizetett bérpótlékra és az ígért 13. havi bérre. Ugyanakkor mintegy 2,5 milliárd forinttal növeli meg különböző címeken a kormány a kommunikációhoz, illetve Orbán Viktor miniszterelnök protokolljához kapcsolódó kiadásokat. Az önkormányzatok feladataira reálértékben ugyanannyit szán a törvényjavaslat, mint idén, tehát a kormány ígérete ellenére nem nő a közszolgáltatások fedezete. A helyi önkormányzato k támogatásaira 30 milliárd forinttal kevesebbet javasol a kormány, mint 2010ben, ráadásul olyan területeken csökkenti a támogatást, ahol az embereket közvetlenül érintő szolgáltatásokról van szó, miközben a napi működést közvetlenül nem segítő támogatáso kat megemeli.
