Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 15 (46. szám) - A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat; az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetési javaslatáról; a Költségvetési Tanács véleménye a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetési javaslatár... - ELNÖK (Balczó Zoltán): - SZIJJÁRTÓ PÉTER, a számvevőszéki és költségvetési bizottság alelnöke, az összefoglalt bizottsági vélemények ismertetője:
2269 piacokról, ugyanakkor minden EU által kijelölt mutatón javít. Hiszen ne felejtsük el, tisztelt képviselőtársaim, hogy ez a költségvetés lehetővé teszi, hogy az államháztartás hiánya 3 száza lék alatt legyen jövőre, jelentősen javul az államháztartás elsődleges egyenlege, az állami újraelosztás mértéke 49 százalékról 46,7 százalékra csökken, és az adóterhelés is az adócsökkentések nyomán nemzetgazdasági szinten 2 százalékkal csökken. Kisebb, h atékonyabb állam jön létre, amely támogatja a gazdasági növekedést, és nem sarcolja az embereket, ugyanakkor biztosítja a vállalkozás szabadságát. Az általános észrevételeket összefoglalva, tisztelt képviselőtársaim, elmondhatjuk, hogy a bizottságokban meg állapították, hogy a megújulás költségvetése alkalmas arra, hogy KözépEurópa legversenyképesebb gazdaságát hozza létre Magyarországon. És miközben ennek a célkitűzésnek megfelel, emellett különböző intézkedéseivel tovább erősíti a magyar vállalkozásokat, így a hitelezés javítása, az uniós források átcsoportosítása, valamint a Széchenyikártyahitel bevezetése is ezen intézkedések közé tartozik. Tisztelt Képviselőtársaim! Bizottsági üléseken képviselőtársaink beazonosították azokat a legnagyobb problémákat é s kihívásokat, amelyek jelenleg az ország előtt állnak, és nem lehet jó egy költségvetés, ha ezeket a problémákat nem orvosolja, vagy legalábbis nem mutatja meg azt az irányt, amellyel ezeket a problémákat orvosolni lehet. Márpedig a két legnagyobb problém a, hogy ma Magyarországon hiányzik egymillió munkahely, és hiányzik egymillió gyermek. Tehát a foglalkoztatás növelése és a családtámogatás a két legfontosabb célkitűzés kell hogy legyen. Ennek jegyében ez a költségvetés már úgy íródott, hogy a társasági a dót 19 százalékról 10re csökkentjük. Ez a költségvetés már úgy íródott, hogy tíz olyan adót kivezet a rendszerből, amelyek több bosszúságot és főleg több kiadást okoztak a költségvetésnek, mint amennyi bevétel származott belőlük, de jelentős adminisztráci ós és bürokratikus terhet jelentettek a vállalkozásoknak. A foglalkoztatás növelése érdekében a részmunkaidős foglalkoztatást támogatja a kormány, támogatja a kormányoldal azáltal, hogy a munkáltatói tbjárulékot 27ről 20 százalékra csökkenti abban az ese tben, ha egy nyolcórás alkalmazott helyett egy vállalkozás kétszer négy órában foglalkoztat hölgyeket. Ez azt jelenti, hogy a foglalkoztatás növekedni fog, mégpedig a vállalkozási szektorban fog növekedni. Mindemellett a költségvetés és a kormány is a korá bbi ígéreteknek megfelelően komoly hangsúlyt fektet a közfoglalkoztatásra, de másként fektet erre hangsúlyt, mint az eddigi kormányok. Az eddigi közmunka- és közfoglalkoztatási programok ugyanis átláthatatlanok voltak, bonyolultak voltak, sokszor pénznyelő automataként működtek, lássuk be, és nem érték el azt a hatást, amelyet elsősorban vagy mindenekelőtt célként tűztek ki eléjük. A közfoglalkoztatásban most egy tiszta, egyszerű és az értékteremtő munkát elismerő rendszert hoz létre a kormány azzal, hogy m egalkotta, elindítja és támogatja a nemzeti közfoglalkoztatási programot. Ez egy egészen új irányt, az eddigiekhez képest drámaian új irányt fog jelenti a közfoglalkoztatás területén. A nemzeti közfoglalkoztatási program a többletmunkahelyek létrehozása ér dekében 64 milliárd forintos forrást biztosít, és emellett az önkormányzatok számára is 48 milliárd forint fog rendelkezésre állni erre a célra. A pályakezdők foglalkoztatását is támogatja a költségvetés, az ehhez kapcsolódó járulékkedvezmények 30 ezer mun kahelyet tudnak biztosítani a fiataloknak. (18.20) Emellett a kormány természetesen senkit nem hagy az út szélén, nem feledkezhetünk meg azokról sem, akik már huzamosabb ideje keresnek munkát; álláskeresési járadékban 133 ezer fő részesül havonta, állásker esési segélyben pedig 60 ezer fő. Ugyanakkor a kormány 1 milliárd forintos többletforrást biztosít a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására. Ennyit tehát a munkahelyteremtésről és a foglalkoztatás növeléséről.
