Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 15 (46. szám) - A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat; az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetési javaslatáról; a Költségvetési Tanács véleménye a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetési javaslatár... - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. KOPITS GYÖRGY, a Költségvetési Tanács elnöke:
2264 foglalkoztatás és termelékenység - évente 3 százalékkal kellene hogy emelkedjen a következő évtized során. E kettőnek kell biztosítani azt a gazdasági növekedést, amely fenntarthatóvá teheti a közszolgáltatásokat, az államadósságot és nem uto lsósorban a nyugdíjrendszert és a családtámogatás rendszerét. Az arányok érzékeltetésére érdemes nemzetközi összehasonlítást tenni, méghozzá a legjobbakkal. A megcélzott foglalkoztatási szint 78 százalék, ami még a svéd foglalkoztatottság válság előtti szi ntjét is valamivel meghaladja, úgy, hogy ott a nők mintegy 20 százaléka részmunkaidőben dolgozik, tehát a növekedési pálya szempontjából fontos adat, a teljes munkaidőre átszámított foglalkoztatás ennél lényegesen alacsonyabb. A tartósan jó termelékenységn övekedést felmutató Kína példájából nem számíthatunk arra a részre, amely azért következik be, mert az alacsony termelékenységű mezőgazdaságból évente milliók áramlanak az iparba, nálunk ez a folyamat már régen lejátszódott. Az összetételváltozás hatása n élkül számított termelékenységnövekedés Kínában is évente alig több mint 3 százalék. Amint látható, a költségvetési törvényben kitűzött cél rendkívül ambiciózus. Ezt a véleményt tovább erősíti, hogyha megvizsgáljuk, milyen források állnak rendelkezésre, ki ket lehet bevonni Magyarországon a munkaerőpiacra, és milyen módszerekkel növelhető a termelékenység. A munkaképes korban lévő mintegy 6,5 millió polgár közül alig több mint 4 millió dolgozik, vagy legalábbis keres munkát. Ebből kiindulva nem tűnik soknak a 400 ezer vagy akár az 1 millió munkavállaló bevonása a termelésbe. Nemzetközi összehasonlításban a legnagyobb lemaradásban az alacsonyan képzettek, a szülőképes korú nők és az idősebbek körében vagyunk, tehát a potenciális új munkavállalók jelentős része is ebből a körből tudna kikerülni. Ez csak úgy lenne elérhető, ha az említett csoportokban az EUországok élvonalába tartozó aktivitási rátát sikerülne elérni, pedig jelenleg sereghajtók vagyunk. A kitűzött cél elérésére olyan munkahelyösztönző programoka t kell indítani, amelyek már néhány év alatt sikert eredményezhetnek. Ennek jeleit egyelőre nem látjuk a benyújtott törvényjavaslatokban és a költségvetésben. Például az szja és a járulékrendszer átalakítása, amit a kormány a foglalkoztatásélénkítés fő esz közének tekint, a magas keresetűeknek kedvez, így őket ösztönzi további munkavállalásra, miközben az alacsony keresetűek esetében, ahová az alacsonyan képzettek legnagyobb része tartozik, nem fejt ki ösztönző hatást. A munkakínálat növekedésének ezenkívül a munkakereslet növekedésével is találkoznia kell, ami azt jelenti, hogy a munkahelyek csak új beruházásokkal bővíthetők. A bejelentett különadóknak azonban egy lehetséges hatása a beruházások elhalasztása, ami visszavetheti a munkakereslet növekedését. Mi ndezek alapján a foglalkoztatásnak a következő évekre feltételezett ugrásszerű növekedése nem kizárt, de ilyen mértékben nem valószínű. Azt a kormány is látja, hogy az adócsökkentések a kiadás csökkentése nélkül a következő néhány évben a költségvetési hiá ny megemelkedését okozzák. Az egyenlegpályában kialakuló hullámvölgyet egyszerre bevételekkel, különféle ágazati különadókkal kívánja feltölteni, ehhez jön hozzá az első évben, 2011ben a magánnyugdíjpénztárakban felhalmozott pénzügyi vagyon egy részének, 530 milliárd forintnak, valamint a magánnyugdíjpénztári járulékok állami költségvetésbe irányítása. A következő években, amiről a törvényjavaslat fejezeti kötetének figyelmes olvasása által értesülhettünk, a különadók megfelezett összegben fennmaradnak, a járulékok teljes egészében továbbra is az állami bevételeket növelik. Bár a kormány az elfogadás előtt álló adótörvényjavaslata szerint 2013ig fokozatosan csökkenti az szjaterhelést, a számok arra utalnak, hogy a kulcscsökkenés egy részét összesen 300 milliárd forint értékében 201213ban visszaveszi. A terv elvileg többféle eredményre vezethet. A legkedvezőbb foglalkoztatási forgatókönyv szerint - amit világosan elmondott a nemzetgazdasági miniszter úr - bőven meg fog térülni azok befektetése, akik mag ánnyugdíjpénztárban felhalmozott vagyonukat most az állam rendelkezésére bocsátják. A mechanizmus lényege, ahogyan látjuk, az, hogy most látható eladósodás nélkül finanszírozhatóvá válik az adócsökkentés, aminek feltételezett
