Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 15 (46. szám) - A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat; az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetési javaslatáról; a Költségvetési Tanács véleménye a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetési javaslatár... - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DOMOKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke:
2259 Munkánk eredményességét sajátos kettősség jellemezte. Egyrészt pozitív változás, hogy nőtt a központi költségvetés főösszegének azon része, amelyről véleményt tudtunk mondani. Ez annak tudható be, hogy javult a tervezési folyamat előkészít ése, illetve a Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatója szerinti feladatok végrehajtása. Ugyanakkor negatívan befolyásolta eredményességünket az a körülmény, hogy az előirányzatok megalapozottsága, dokumentáltsága, számításokkal való alátámasztottsága ne m javult az elmúlt évekhez képest. Ennek oka a még meg nem hozott kormányzati döntések miatti bizonytalanság. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselők! A központi költségvetés adóbevételi tervezeteinek megalapozottságát nem tudtuk ugyan teljeskörűen megítéln i, ugyanakkor pozitív fejleményként értékeltük, hogy a tavalyi 96 százalékról 33,5 százalékra csökkent azoknak az adóbevételeknek az aránya, amelyekről nem tudtunk véleményt mondani. A számítási anyagok hiánya miatt az adóbevételek egy jelentős részénél go ndot okozott azok megalapozottsága. Mindezek mellett az adóbevételek csaknem felét teljesíthetőnek ítéltük, de jelentős volt a közepes kockázatúnak, míg kisebb a magas kockázatúnak minősülő adóbevételek összege. A központi költségvetés közvetlen kiadásai c saknem felét teszik ki a tervezett kiadási főösszegnek. A közvetlen kiadásokat csaknem 100 százalékban megalapozottaknak minősítettük. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások megalapozottsága terén is voltak fenntartásaink, egy részük nem meg alapozottnak, kisebb részük magas kockázatúnak minősült. A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások teljesíthetőségét és megalapozottságát nem tudtuk megítélni, mivel nem álltak rendelkezésünkre számítások. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevé teleknek csaknem 22 százalékát minősítettük nem megalapozottnak, a több mint 14 százalékot kitevő értékesítési bevételeket magas kockázatúnak értékeltük. A központi költségvetés fejezeteinél az előirányzatok megalapozottságának dokumentáltsága esetenként n em volt teljes körű, bár a minisztériumok a tervezési tájékoztató előírásait többségükben betartották. A benyújtott törvényjavaslat szerinti fejezeti előirányzatok eltérését a rendelkezésre álló rövid idő miatt a helyszíni vizsgálatok során bemutatottakhoz képest nem volt lehetőségünk külön is vizsgálni. A kiadások szerkezetében a korábbi évekhez képest jelentős változást nem tervezett a kormány. Természetesen hangsúlyeltolódások tapasztalhatók a meghirdetett gazdaság- és társadalompolitikai célkitűzések me gvalósítása érdekében. Ezeken kívüli nagymértékű átrendezések nem láthatók a kiadásoknál. Az újraelosztás aránya, úgy a kiadás, mint az adóelvonás mértéke összességében 2 százalékponttal csökken, ez viszont jelentősnek ítélhető. Hangsúlyozni szeretném, hog y az új adóként tervezett és egyébként magas kockázatúnak minősített hitelintézeti járadék és egyéb válságadók átmeneti forrásbővítő hatásának elmúlásával, többéves távlatban, a bevételek jelentős növekedésének elmaradása esetén a kiadások szerkezetének át fogó felülvizsgálata válhat szükségessé. Tehát itt bőven lesz még teendő, cselekvésre vonatkozó törvényjavaslatokra van szükség és cselekvésre. Az elkülönített állami pénzalapok - amelyek az államháztartás központi alrendszere kiadásának 3 százalékát kezel ik - helyzete stabil, előirányzataik arányban állnak az ellátandó feladatokkal, teljesülésük valószínű. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapnál némi kockázatot jelent az innovációs járulék bevételösszegének teljesülése, valamint a kiadási oldal megva lósulását a bevezetett zárolás veszélyezteti. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai az államháztartás központi alrendszere kiadásainak mintegy egyharmadát kezelik. A Nyugdíjbiztosítási Alap nullszaldós egyenlegének kockázatát döntően a magánnyugdíjpénz tári tagok állami rendszerbe történő visszalépésének megvalósulásában látjuk. Ezt majd a későbbi jogszabályok alapján lehet megítélni. Az Egészségbiztosítási Alap hiánya 2011ben a tervezet szerint továbbra is fennmarad, mértéke lényegében megegyezik az id ei várható
