Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 15 (46. szám) - Dr. Varga László (MSZP) - a nemzetgazdasági miniszterhez - “A Nemzeti Zsarolás Rendszere?” címmel - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. CZOMBA SÁNDOR nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
2234 ELNÖK (Lezsák Sándor) : Varga László, a Magyar Szocialista Párt képviselője, kérdést kíván feltenni a nemzetgazdasági miniszternek: “A Nemzeti Zsarolás Rendszere?” címmel. Varga László képviselő urat illeti a szó. DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A köztársaság elnöke, Schmitt Pál aláírta mindkét magánnyugdíjrendszert érintő törvényt. Az egyik megszünteti a kötelező tagságot a pályakezdők számára, a másik törvény tizennégy hónapra felfüggeszti a magánnyugdíjpénztári tagok tagdíját. Ennek a tizennégy havi felfüggesztésnek legalább 420 milliárd forint a tétje, a teljes rendszeré viszont ennél is nagyobb, 2800 milliárd forint. Ez az összeg nagyjából megfelel az állami nyugdíj rendszer egyévi kiadásainak. A többpilléres nyugdíjrendszer elleni támadás célja, hogy a kormány minél hamarabb pénzhez jusson, hiszen a költségvetés számai azt mutatják: jelentős visszalépési aránnyal számolnak. Mindezt azért, hogy legyen miből finanszíro zni a gazdagabbaknak, a magasabb keresetűeknek kedvező adócsökkentéseket. A Költségvetési Tanács véleménye szerint, amennyiben nem valósul meg a kormánynak az az elképzelése, hogy kellően nagy számú pénztártag átlép az állami rendszerbe, illetve ha az álla mra ily módon átruházott vagyon nem lesz költségvetési bevételnek tekinthető, akkor a belső tételek egyenlegkövetelménye nem teljesül. A szociális bizottság szerdai ülésén elhangzott, előterjesztő által adott válasz alapján joggal gondolhatjuk, hogy a korm ány a választópolgárokra bízta a költségvetés sorsát: amennyiben senki nem lép vissza, úgy borul a költségvetés. Ez tehát a nemzeti zsarolás rendszerének költségvetése. Minél többen lépnek majd vissza, úgy a bent maradók számára annál kérdésesebb lesz a re ndszer fenntarthatósága, nem beszélve arról, hogy a felfüggesztett járulékokat sem tudjuk, hogyan fogják visszafizetni, hiszen Orbán Viktor megmondta: az állam oda több pénzt nem fog átutalni. Nem elég, hogy eltüntetik 3 millió ember befizetéseit, az alkot mány módosításával elveszik még annak a jogát is, hogy erről népszavazáson dönthessenek. Mindkét említett törvény hatályba lépett, de senki nem tudja, hogy ha a visszalépés mellett dönt, akkor mi történik az eddig befizetett járulékaival, vagyonával. Ezért kérdezem tisztelt államtitkár urat, mi lesz a visszalépő pénztártagok eddigi befizetéseivel - szép csendben feléli a költségvetés? (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) A másik oldalról senki nem tudja, hogy ha nem a visszalépés mel lett dönt, akkor mi lesz a felhalmozott vagyonának a sorsa. Zsarolással rákényszerítik őket is a visszalépésre? Tisztelettel várom válaszát. (Taps az MSZP soraiból.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm. Válaszadásra megadom a szót Czomba Sándor államtitkár úrn ak. DR. CZOMBA SÁNDOR nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Az Országgyűlés azzal, hogy megnyitotta a visszalépés lehetőségét a magánnyugdíjpénztári rendszerből az állami nyugdíjrendszer be, megadta a lehetőséget mindenkinek, hogy szabadon dönthessen a saját pénze felett: aki úgy gondolja, visszaléphet az állami, munkafedezeti, nagyobb biztonságot nyújtó pillérbe. Nyugdíj célú megtakarításait tehát senki sem vonja el, hanem ellenkezőleg: a z állam lehetőséget biztosít arra, hogy egy biztonságosabb állami rendszerben kezeljék azt, és ezáltal kiszámíthatóbb ellátásra tegyen szert nyugdíjba vonulását követően. A visszalépő tagok vagyonát nem éli fel a költségvetés, a visszalépés esetén a tag ad dig felhalmozott vagyona az államháztartás helyzetét kiegyensúlyozó alapba kerül. Ez azért történik így, hogy a beérkező vagyonelemeket mindenekelőtt a nyugdíj és a nyugdíjszerű ellátások fedezetére lehessen fordítani.
