Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 15 (46. szám) - Z. Kárpát Dániel (Jobbik) - a nemzetgazdasági miniszterhez - “Meddig maradunk Európa szemétlerakója?”címmel - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. CZOMBA SÁNDOR nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
2220 Tisztelt Országgyűlés! Z. Kárpát Dániel, a Jobbik képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a nemzetgazdasági miniszternek: “Meddig maradunk Európa szemétlera kója?” címmel. Miniszter úr halaszthatatlan közfeladat ellátása miatt válaszadásra Czomba Sándor államtitkár urat jelölte ki. Kérdezem képviselő urat, hogy elfogadjae a válaszadó személyét. (Z. Kárpát Dániel: Tisztelettel elfogadom.) Köszönöm szé pen. Öné a szó, képviselő úr. Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Rákkeltő adalékanyagok, dioxinnal, guargumival szennyezett élelmiszerek, antibiotikumos méz. Ezeket az “áldásokat” azóta ismerjük, amióta hazánkban teret nyertek azok az élelmiszeripari multinacionális társaságok, azok az előírásokra fittyet hányó intézmények, amelyek csábító színekben pompáznak, de amelyek nem veszik komolyan, hogy Magyarország államhatárain belül mozognak. Nemrégen majdnem háromszáz kilogramm, bélsá rral szennyezett csirkehúst találtak és szerettek volna zároltatni a magyar hatóságok, egy másik üzletben egeret találtak az akciós termékekben. Mégis mi történt? A Tesco nevű áruház nem vonta ki a forgalomból az érintett terméket, a dolgozók csupán egy le velet kaptak arra vonatkozóan, hogy figyeljenek jobban az érintett tételekre. Fenntarthatatlan és tarthatatlan, hogy Magyarország Európa élelmiszerszemétlerakójává vált Európa éléskamrájából, és bár a hivatal jövő hétre ígérte, hogy végez az ügy kivizsgál ásával, a magyar vásárlók a jelenlegi rendszernek köszönhetően addig is védtelenek. Sajnos ugyanaz történik az élelmiszeripari kérdések tekintetében, mint a kozmetikumok esetében: ha kikerül egy rákkeltő, szennyezett termék a polcokra, hónapokkal, adott e setben évekkel később jön rá a hatóság arra, hogy baj történt, s mire a szankciók megtörténnének, a magyar vásárlók már bizony ki vannak téve a szó szerinti nemzetbiztonsági veszélynek. A bírságok összege enyhén szólva nem elrettentő. Amíg a GVH korlátozot t hatáskörénél fogva csak pár milliárdos bírságokkal tud operálni, addig egy ilyen műintézmény óránkénti bevétele 39 millió forint között mozog, sok esetben a bírságot egyetlen intézmény egyetlen óra alatt visszatermeli, ami tarthatatlan. A Jobbik ennek s zellemében kérdése lényegeként azt címezné a kormányzat felé, hogy mikor fordulhat végre elő azon cégek magyarországi piacokról történő szó szerinti kizárása, amelyek ilyen merényleteket követnek el ellenünk, finomabb esetekben pedig üzemegységeik működésé nek átmeneti felfüggesztése. (14.10) Zéró toleranciát kell gyakorolnunk a terroristákkal szemben. A Jobbik ez irányban tökéletesen elkötelezett; a kérdés az, hogy a kormányzat ugyanígy vélekedike. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Czomba Sándor államtitkár úrnak. DR. CZOMBA SÁNDOR nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban, valós problémá kat feszeget akkor, amikor ezt a témát a tisztelt Ház elé hozza. Abban nyilvánvalóan egyet lehet érteni, hogy a különböző bizonytalan eredetű, kétes minőségű, sok esetben testi épségre is veszélyes termékek fogyasztói forgalomba kerülését minden erővel meg kell akadályozni. Az Európai Unió valamely tagállamában a jelen jogszabályok szerint jogszerűen előállított és forgalomba hozott termék forgalmazása a kölcsönös elismerés elve alapján nem tiltható meg hazánkban, amennyiben a termék biztonságossága tekinte tében a védelmi szint egyenértékűsége megállapítható. Erre tekintettel tehát az EUból származó, adott esetben a magyar terméknél rosszabb minőségű, de a jogszabályi előírásoknak megfelelő és nem veszélyes termékek forgalmazását nem tilthatjuk meg. Más ter mészetesen a helyzet abban az esetben, amit ön is említett, a veszélyes, a jogszabályoknak nem megfelelő termékkel, amely akár a közösségen belülről, akár azon kívülről származik. Ez esetben a piacfelügyeleti hatóságok feladata, hogy rendszeres
